Magyarország külső finanszírozási képessége 2019 harmadik negyedévében enyhén emelkedett, a mutató értéke a 2018-as azonos időszakhoz viszonyítva így a bruttó hazai termék (GDP) 1,1 százalékát tette ki, amellyel a nettó külső adósság történelmi mélypontra csökkent. A nettó külső adósságráta szeptember végén a GDP 8,4 százalékán állt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, 2020. januári fizetési mérleg jelentéséből. A folyamathoz elsősorban a devizatartalék – az átértékelődésből is adódó – emelkedése járult hozzá.
Hasonlóan javulást mutat a vizsgált időszakban a folyó fizetési mérleg egyenlege: az emelkedő külső egyensúlyi mutatók mögött elsősorban a külkereskedelmi többlet bővülése állt, amelyet a dinamikusan bővülő ipari termelés és a készletek leépítése is támogatott. Folytatódott a nettó működő tőke beáramlása is, az úgynevezett EU-transzferek (az uniós támogatások összessége) felhasználása mérséklődött a negyedév során, míg a jövedelemegyenleg enyhe javulása folytatódott.
A devizatartalék jelentős növekedésétől azonban elmaradt a rövid távú külső adósság EU-transzferekhez kapcsolódó emelkedése, így a nemzetközi tartalék 28,4 milliárd eurós nagysága továbbra is érdemben, több mint kilencmilliárd euróval meghaladja a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet – emeli ki a jegybank. A megtakarítási folyamatok alapján a külső egyensúlyi mutatók javulása a harmadik negyedévben a vállalatok finanszírozási igényének mérséklődésével áll összhangban. A hazai vállalatok jelentős készletcsökkentést hajtottak végre, javítva finanszírozási pozícióikat. A lakosság megtakarítási rátája változatlanul magas, a GDP öt százaléka körül alakul.
A magas megtakarítási ráta fennmaradását az új lakossági állampapír, a MÁP+ értékesítésének elindítása is támogatta. A lakosság állampapír-állományának bővülése a forint- és devizakötvény-visszavásárlásokon keresztül is hozzájárult az ország külső sérülékenységének mérséklődéséhez.
