Versengenek a kínai konténerekért

Kína dél- és közép-európai logisztikai beruházásai miatt a rotterdami kikötő jelentős mennyiségű teherforgalmat veszíthet – mondta a holland Rob de Wijk professzor, Kína-szakértő egy szakmai tanácskozáson. Az Új selyemút fejlesztései között megemlítette a budapesti BILK-terminált is, amelyben a közelmúltban szerzett 15 százalékos tulajdonrészt a kínai állami Cosco.

Kína fontos kikötő építéséről döntött Észak-Olaszországban Fotó: Tony Gentile Forrás: Reuters

A nagy nyugat-európai tengeri kikötők tulajdonosait aggasztja, hogy Kína új szállítási útvonalak kiépítését támogatja vagy szorgalmazza Közép- és Dél-Európában az Egy övezet, egy út programban. A közelmúltban Rotterdamban a Nieuwsblad Transport, a holland közlekedési és logisztikai szaklap rendezvényén felszólaló Rob de Wijk professzor szerint a Görögországban, Magyarországon és Olaszországban zajló infrastrukturális fejlesztések miatt a rotterdami kikötő jelentős teherforgalomtól eshet el. Mindez csattanós válasz azoknak, akik kétségbe vonták, hogy érdemes a kínai áruk továbbítása érdekében jelentős beruházásokat tenni a vasútvonalakon és az adriai-tengeri kikötőkben.

A beruházások között a holland Kína-szakértő megemlítette, hogy a világ egyik legnagyobb tengeri áruszállító vállalata, a Cosco Shipping Group 15 százalékos részesedést szerzett a budapesti BILK-terminálban. Azt is aggasztónak nevezte, hogy Kína nemrégiben úgy döntött, komoly invesztíciót hajt végre az Észak-Olaszországban található Vado Ligure város kikötőjében. A település Genovától nyugatra helyezkedik el, jelenleg még jelentéktelen, de adottságai lehetővé teszik, hogy a fejlesztés után a bolygó legnagyobb konténerszállító hajóit legyen képes fogadni.

Emellett emlékezetes, hogy Xi Jinping kínai elnök a Pireusz kikötőjében tett látogatása során novemberben közölte, hogy új, 2,8 millió TEU (szabványos méretű konténer) kapacitású terminált kívánnak építeni. Ugyanakkor bejelentették, hogy a Cosco megvásárolta a Piraeus Europe Asia Rail Logistics (Pearl) görög vasúti üzemeltető részvényeit. A görög és macedón vasúti kapcsolat javítása eredményeképpen, illetve a már előkészítés alatt álló Belgrád–Budapest vonal felújítása után az ázsiai szállítmányok gyorsabban és biztonságosabban juttathatók el Európa belsejébe.

Kína fontos kikötő építéséről döntött Észak-Olaszországban
Fotó: Reuters

Korábban Kovács Imre, a Rail Cargo Austria AG igazgatósági tagja, a Rail Cargo Hungaria igazgatóságának elnöke azt nyilatkozta lapunknak, hogy a Cosco részvétele a BILK-terminálban jelzésértékű, ezzel hazánk felkerült a világméretű kínai logisztikai vállalat térképére. Kevesen értik – hívta fel a figyelmet Kovács Imre –, hogy nem szükséges választani a különböző kikötők vagy szállítási útvonalak között, hanem mindegyiket fejleszteni kell. A Kína és Európa közötti kereskedelem, áruforgalom ugyanis évről évre erősödni fog, és minden csatorna, ami ezt a növekedést ki tudja szolgálni, hasznot hoz. Éppen ezért fontos a szárazföldi vasúti kapcsolat építése is, bár a vonatok kapacitása nem versenyezhet az óceánjáró konténerhajókéval – mondta a szakember. Az úgynevezett selyemút valójában jó néhány szárazföldi útvonalat jelent, amely részint Oroszországon és a transzszibériai vasúton, részint tőle délre, Azerbajdzsánon, Kazahsztánon, Grúzián és Törökországon át érkezik Európába.

Ezt a vonalat az teszi lehetővé, hogy Törökország a közelmúltban forgalomba helyezte a Boszporusz-szoros alatti vasúti alagutat, amelynek révén a szerelvények a hagyományos balkáni útvonalon, hazánkat is érintve jutnak el Európa belsejébe.