Budapest el akarja kaszálni a ferihegyi fejlesztéseket

Félbemarad az új fapados móló építése, később lesz vasúti összeköttetés, ha megvalósul a főpolgármester szándéka. Karácsony Gergely szerint ugyanis fel kell függeszteni a repülőtér további fejlesztését mindaddig, amíg a Fővárosi Közgyűlés által szükségesnek vélt környezeti hatástanulmány el nem készül.

Munkások a Liszt Ferenc repülőtér várótermében. Hosszú tervezési folyamatot követően talán mégse lesz dolguk Fotó: Kurucz Árpád

Új hatástanulmányban vizsgálja meg a főváros a budapesti Liszt Ferenc repülőtér környezetterhelését, és amíg a vizsgálat zajlik, le kell állítani a fejlesztéseket – határozott a közgyűlés minapi ülésén. A főpolgármester a javaslatokat a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa elé viszi. Az építési stop nehéz helyzetbe hozná a reptér fejlesztési programját, például a korábbi bádogváros helyén létesülő fapados terminált. Az 1-es móló jelenleg ugyanis csak félig készült el, öt állandó és egy ideiglenes beszállítókapuval.

A korábbi fapados beszállítócsarnok helyén megkezdődött az épület délkeleti szárnyának építése, amely további nyolc beszállítókapuval növeli az épület kapacitásait. A második ütem átadására a nyáron kerülne sor, ekkor összesen 11 500 négyzetméteresre növekedne a repülőtér schengeni forgalmát kiszolgáló létesítmény. Az utasmóló megépítése, amelyet a Miniszterelnökség nyomatékos kérésére kezdett el a reptér-üzemeltető, mintegy 8,3 milliárd forintba kerül.

Munkások a Liszt Ferenc repülőtér várótermében. Hosszú tervezési folyamatot követően talán mégse lesz dolguk
Fotó: Kurucz Árpád

Az esetleges változtatási tilalom késleltetné a Ferihegyi kötött pályás kapcsolat létesítését is, pedig, mint Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ igazgatója a közelmúltban elmondta, a vasút megvalósítására kész koncepció, illetve kiviteli terv van. A koncepció lényege, hogy a Budapestet Debrecennel összekötő, reptérhez közeli, de a 2-es terminált nem érintő vasútvonal (100a vonal) két új vágányt kapna, ám ezek még az 1-es terminál előtt elválnának a mai vasútvonaltól, és részben alagúton jutnának el a 2-es terminálhoz, majd Monor után ágaznának vissza a vasúti fővonalba.

Így nemcsak a reptéri expresszvonat jönne létre, de a Debrecen–Nyíregyháza–Kecskemét–Szeged felől érkező távolsági vonatok és a Szolnok felől érkező zónázó elővárosi vonatok is áthaladhatnak a 2-es terminálon, így a keleti és nyugati országrészt is átszállás nélkül köthetik be. A reptérről a Nyugati pályaudvarra, valamint a Keleti vagy Kelenföld felé is mehetnek majd a vonatok, és utóbbi esetben rákanyarodhatnak arra a körvasútra, aminek fejlesztése szintén hamarosan megkezdődhet. Ennek révén megállhatnak majd az új megállóban az Infoparknál, a Művészetek Palotájánál, a Népligetnél.

A kormány egy 2016-os döntésével támogatásáról biztosította azt a szakmai koncepciót, amely szerint a reptér elérését biztosító kötött pályás kapcsolat nem a metró meghosszabbításával és nem is zárt pályás vasúti rendszer megvalósításával jön létre, hanem a meglévő Budapest–Cegléd–Szolnok vasútvonalból ágazik majd ki.

A Fővárosi Közgyűlés által javasolt hatástanulmány többek közt azt elemzi majd, hogy milyen mértékű forgalom veszélyezteti az érintett lakosság alaptörvényben biztosított jogait. Ha a szakmai anyag arra a megállapításra jutna, hogy sérülnek a környéken élők jogai, megoldásként ismét felmerülhet a reptér részbeni vagy teljes kitelepítése. Emlékezetes, Tarlós István főpolgármester tavaly februárban azt javasolta, hogy a teherforgalmat lebonyolító, valamint a fapados légitársaságok gépeit egy új, kisebb, Budapesttől esetleg távolabb lévő repülőtérre irányítsák.

Ismét felmerülhet a légikitötő teljes vagy részleges elköltöztetésének terve is
Fotó: Kurucz Árpád

A szakmai körökben ismert elképzelés keretében három lehetséges helyszín jöhet szóba: Győr–Pér, Kecskemét és Debrecen. Győr–Pér a fővárostól 96 kilométerre, az M1-es mellett helyezkedik el, jelenleg főként az Audi-gyár igényeit szolgálja ki. Ez a reptér csak igen jelentős fejlesztés után lehetne alkalmas a fapadosok által évente szállított 7-8 millió utas ellátására. Kecskeméten éppen most zajlik a repülőtér katonai célúból polgári és katonai felhasználásúvá átalakítása. A repülőtér közel fekszik az M5-ös autópályához, távolsága a fővárostól 82 kilométer. Debrecen jelenleg is működő repülőterén ma is bázist tart fenn a Wizz Air, repüli a Lufthansa, a légikikötő forgalma tavaly év végére meghaladta a 600 ezret.

A város Budapestről az M3–M35-ös autópályákon érhető el, távolsága 196 kilométer.

Az ötlet egyébként nem aratott sikert a magyar gazdaság szereplői körében, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége a Magyar Nemzet hasábjain nevezte taktikailag elhibázott lépésnek a fapadosok esetleges kitelepítését, mert a legtöbb ideutazó turista elsősorban a fővárosba tart.