Tegnapi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot és a többi fontos kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A jegybanki alapkamat, amelyet az MNB a bankok kötelező jegybanki t-artaléka után fizet, változatlanul 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét –0,05 százalék, az egynapos és egyhetes fedezett jegybanki hitel ugyancsak 0,9 százalék. Ez a két adat jelöli ki a kamatfolyosót, amelyen belül a tényleges piaci kamatszint változhat, és amely aszimmetrikus, hisz a jegybanki alapkamat a felső szélén van.
A tényleges kamatszintet, amelynek legjellemzőbb mérőszáma a 3 hónapos BUBOR, a jegybank nem konvencionális eszközökkel befolyásolja, ilyen a devizacsere-eszköz (FX-swap), amellyel likviditást teremtenek a bankközi piacon. Az utóbbi egy-két évben ezáltal a piaci kamatszint 0,1-0,2 százalék körül mozgott, aminek az lett a következménye, hogy a forint folyamatosan gyengült. Nemzeti valutánk alacsony és a dollár vagy akár a cseh korona magasabb kamata közti különbségre ugyanis lecsaptak a befektetők (akikre ezen a piacon gyakran spekulánsokként tekintenek), lényegében forintot vásárolnak kvázi kölcsönként, majd az erősebb devizákra váltják.
A forint árfolyamgyengülése Nagy Márton alelnök korábbi nyilatkozata szerint arra késztette a jegybankot, hogy csökkentse a devizacsereeszköz-állományt, és ezáltal megemelje a bankközi kamatszintet, részben kihúzva a talajt a spekuláció alól. Ennek folyamán a korábban 0,18 százalékon álló 3 hónapos BUBOR 0,60 százalékig szaladt fel.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A döntést követően kiadott indoklásban az MNB jelezte, hogy FX-swap eszköz állományát (ami a devizalikviditást adja) rugalmasan alakítja annak érdekében, hogy a folyamatok a Monetáris Tanács döntésének megfelelően alakuljanak. A swapállomány január közepe óta csökkent, ami a rövid hozamok 40-60 bázispontos emelkedését okozta, ugyanakkor a közeljövőben a swapállomány fennmaradó szintje mellett is tovább szűkül a bankrendszeri likviditás. Kiemelték, hogy a fogyasztóiár-index az átmeneti emelkedést követően 2020 első negyedévének végére visszatér a toleranciasávba (4 százalék alá). Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ha az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, a Monetáris Tanács kész minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni.
