Unalmas esztendő vár idén a hazai munkaerőpiacra

Várhatóan nem történik érdemi változás a munkaerőpiacon 2020-ban, mind a foglalkoztatotti létszámban, mind a munkanélküliek körében mindössze néhány tized százalékpontos elmozdulás várható.

Várhatóan nem történik érdemi változás a munkaerőpiacon 2020-ban, mind a foglalkoztatotti létszámban, mind a munkanélküliek körében mindössze néhány tized százalékpontos elmozdulás várható – vélik budapesti pénzügyi elemzők. A 2019. november – 2020. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,498 millió fő volt, 17 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan némileg tovább csökkent az állástalanok aránya, a munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt. A ráta 0,2 százalékponttal, a létszám kilenc és fél ezer fővel csökkent egy év alatt.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője az adatokra reagálva kiemelte: bár éves szinten nőtt, de rövid távon csökkent a foglalkoztatás a november–januári időszakban. A munkavállalói létszám tehát a tavalyi évben vélhetően tetőzött, rövid távon érdemi bővülés a kedvezőtlen külső környezet miatt nem várható. A foglalkoztatás további növelésére még van tér, ehhez képzésre van szükség az inaktívak körében. Idén a magas beruházási ráta segíti a foglalkoztatás növekedését, azonban a kedvezőtlen külső környezet fékezheti azt, így összességében stagnálásra lehet számítani.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szintén úgy véli, hogy a jelenlegi csúcs körül ragadhat a foglalkoztatottság szintje, részben a világgazdasági bizonytalanságok miatt. Az év egészében 3,3 százalékos munkanélküliségi rátára számít, hozzátéve, hogy a munkaerőpiac további bővülése elsősorban a nem dolgozó és állást nem kereső inaktívak közül várható. Kiemelte: a foglalkoztatási ráta még megközelítőleg négy százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal, ami hozzávetőlegesen további 250 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, és ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.

Az alkalmazottak minőségi bővülésével kapcsolatos probléma mindaddig fennállhat, amíg a hazai nettó bérek el nem érik azt a nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot. Ekkor kezdődne meg az átmenetileg távozott, magasan képzett munkaerő visszaáramlása. Szerinte erre akár már középtávon is esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján, kiváltképp ha a jelenlegi ütemben folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések, valamint egy munkavállalói adócsökkentés is tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot. Az elemző hozzátette: egy esetleges forinterősödés is elősegítené a bérkülönbségek csökkenését.