A mai kisdiákok a jövő vállalkozói

A Pénz7 idei témái között a digitális biztonság és a biztosítások kerülnek fókuszba, az ötletből vállalkozás témahét eseményei pedig a diákok vállalkozói kompeten­ciáit fejleszti. A gyerekek versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek, de a napi gyakorlattal is megismerkedhetnek, önkéntes pénzügyi szakemberek és vállalkozók iskolai tanóráin.

Az államtitkár szerint van mit tanulni a gyerekek gondolkodásmódjából Fotó: Mirkó István

Immár hatodik alkalommal rendezi meg Magyarországon az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány a Pénz7 tematikus rendezvénysorozatot. György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára egy budapesti általános iskolában tartott vállalkozói ismeretek órát hetedik osztályosoknak, amelyet követően a Magyar Nemzetnek nyilatkozott.

– Miért tartják fontosnak a vállalkozói ismereteket is oktatni már a közép-, netán az általános iskolákban?

– Szeretnénk, ha minél több fiatal kapna kedvet a vállalkozáshoz, hiszen a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) adják a nemzetgazdaság gerincét. Gazdaságstratégiai kérdés, hogy vannak-e idehaza életképes kkv-ink, lesznek-e olyanok, akik ezeket a cégeket továbbviszik, ha a tulajdonosi kör pél­dául nyugdíjba vonuláskor átadná a stafétabotot. A piacgazdaságban a kiéleződő nemzetközi versenyt látva emellett olyan szereplőkre van szükségünk, akik otthonuknak érzik hazánkat, és a helyi közösségek jólétét szolgálják. Ebből a szempontból is a fiatalok jelentik a jövőt, akik rendkívül éles szemmel látják meg az őket körülvevő problémákat, jól alkalmazkodnak az állandóan változó körülményekhez és a digitális világ elvárásaihoz, miközben roppant kreatívak, ötletesek és persze részben korukból adódóan, kellően merészek. Épp ezekre a tulajdonságokra van szükség ahhoz, hogy piacképes termékek és életképes vállalkozások jöjjenek létre.

– A gyerekek szeretnének felnőttkorukban vállalkozók lenni?

– Mindenki vállalkozó, akinek van egy olyan ötlete, amiért legalább egy ember hajlandó fizetni. A fiatalok érdeklődők, tele vannak ötletekkel, és szívesen vállalkoznának. A mi feladatunk, hogy segítsünk abban, hogy az ötletből keresett termékek és szolgáltatások szülessenek. Fontos, hogy az adminisztratív terhek, a bürokratikus korlátok vagy a menedzsmentismeretek hiánya ne álljon az álmok megvalósításának útjába.

– Hogyan segíti a gyerekeket vállalkozóvá válni az, amit a szüleiktől, az iskolában vagy a tágabb környezetükben látnak?

– Kishitűség azt gondolni, hogy a magyarokból hiányzik a vállalkozó kedv. A rendszerváltozás után egy egész korosztálynak kellett megtanulnia a piacgazdaság működését, a korábbi biztos munkahelyek elvesztésével felvenni a versenyt a külföldi szereplőkkel és a globális piacokkal. Az európai szinten is élenjáró magyar gazdasági növekedés jól jelzi, hogy egyre jobban álljuk a sarat, ami nem menne nyitottság és rátermettség nélkül. Azt szeretnénk, ha a fia­talok észrevennék a szüleik által megnyitott lehetőségeket, amelyek eléré­séért a korábbi generációk kitartóan küzdöttek. Fontos feladat a szemléletformálás, hogy ezeket a kivívott eredményeket, megtalált kitörési pontokat ne hagyjuk veszendőbe menni.

– Mit tud ehhez hozzátenni oktatási oldalról a Vállalkozói témahét?

– A Vállalkozói témahét, ahogyan tágabban a Pénz7 is, gyakorlatorientált, élményalapú oktatást nyújt. A kedvcsinálás a lényeg, miközben a tudatos vállalkozásindítás alapjaival is megismertetjük az érdeklődőket. A legfontosabb, hogy kreatív gondolkodásra ösztönözzük a fiatalokat, segítsük őket a helyes kérdésfeltevésben. Ehhez pedig a hagyományos iskolarendszerű képzéshez képest szélesebb eszköztárunk van. A módszer lényege, hogy már sikeres vállalkozók, a vállalkozásokat a közigazgatás oldaláról ismerő tisztviselők, mentorok és sok szempontból jó példával elöljáró közéleti szereplők osztják meg tapasztalataikat a fiatalokkal.

Az államtitkár szerint van mit tanulni a gyerekek gondolkodásmódjából
Fotó: Mirkó István

– Hogy néz ki egy tanóra?

– Rövid bevezető után kiscsoportokban dolgozunk tovább, kérdezz-felelek feladatmegoldás, esettanulmány-készítés és prezentálás következik. Tavaly olyan órát látogattam, amelyen gimnazista fiatalok vettek részt, idén pedig 13 éves diá­kokkal kerestünk piacképes, fenntartható megoldást bizonyos problémákra.

– Okoztak a diákok meglepetést?

– Mindenképpen! A legérdekesebb az volt, ahogyan az árazás kérdéséhez közelítettek. Manapság a vállalkozások gyakori hibája, hogy az árakat kizárólag a munkaerőköltség határozza meg. A fia­talok fordítottak egyet a dolgon, és azt mondták: nézzük meg, hogy ez a piacon mennyiért lenne eladható, majd a fejlesztéseket, az anyag- és munkaerőköltséget ehhez igazították. Ez üdítő szemléletbeli váltás, ami által később versenyképes megoldások születhetnek a gyakorlatban. Van mit tanulnunk a fiataloktól, akik idén hozzávetőleg 190 ezren vesznek részt a programokban az ország mintegy 1100 iskolájából.

– Milyenek a visszajelzések?

– A diákok és a tanárok is örömmel fogadják, hogy élményt viszünk a hétköznapokba, új ismereteket szerezhetnek. Mivel a program önkéntes, a legnagyobb elismerés, hogy nemzetközi összehasonlításban is rendkívül nagy számban jelentkeznek rájuk a hazai iskolák. Előadóként is inspiráló, gondolatébresztő élmény, akár csak egy-egy tanóra erejéig is a fiatalokkal közös munka.