„Balliberális időkben is tévedtünk”

A valóság jellemzően nem igazolja a várakozásokat, az Orbán-kormány pedig sok olyan elemet is beépített a gazdaságpolitikájába, ami az eredeti tervekben nem szerepelt. Ezért az előrejelzéseknél azzal számolni sem lehetett – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökét szembesítettük cége prognózisaival, amelyek jelentősen alábecsülték az ország gazdasági teljesítményét.

A GKI elnöke szerint jellemzően nem igazolja a valóság a várakozásokat Fotó: Teknős Miklós

– Nagyapám azt javasolta nekem gyermekkoromban, hogy felnőttként legyek meteorológus. Azért, mert ha azt mondom, hogy másnap sütni fog a nap, és mégis esik, nem történik semmi. Nem vonnak felelősségre. Ennyi erővel biztathatott volna arra is, hogy legyek gazdaságkutató. Nem kellemetlen egy elemzőcégnek, ha a valóság nem igazolja a várakozásokat?

– A jellemző az, hogy a valóság nem igazolja a várakozásokat. Ez majdnem mindig így van. A gazdaság nagyon bonyolult gépezet. Nem mindegy pél­dául, hogy mennyi pénz folyik be az unióból Magyarországra. Ahogy az sem, hogy éppen miként alakulnak a globális folyamatok. Ezt a legnagyobb cégeknek is nehéz előre jelezniük. Sok a bizonytalanság, a prognózisokat legalább öt-tíz-tizenöt éves periódusban érdemes áttekinteni. Ebből a szempontból malacom van, mert néhány héttel ezelőtt az egyik portál elemzése kimutatta, hogy az elmúlt tizenöt évben – az összes elemzőt, intézményt és a kormányt is figyelembe véve – a GKI volt a legpontosabb. Ez engem megnyugtat.

– Akkor nézzünk egy-két példát. 2018-ban 5,1 százalékkal nőtt a GDP, míg önök 3,8 százalékot vártak. Úgy, hogy előzetesen megjegyezték: valószínű, hogy ezt az értéket sem éri el a bővülés. A 2017-es növekedés 4,5 százalék volt, míg a GKI három százalékot vetített előre. Itt nem néhány tizednyi eltérésről van szó. Amikor utólag visszatekintenek az elemzésekre, mit mondanak egymásnak?

– Az alaptevékenységek növekedését könnyű belőni, de amikor arról van szó, hogy az uniós támogatások hatása mégsem cseng le és a globális folyamatok sem olyan kedvezőtlenek, mint előzetesen várható volt, akkor lehet látni, hogy alábecsültük a számokat. Így például 2017–18-ban csökkentek az energiaárak, gyakorlatilag nem volt infláció Európában, mindezzel nem lehetett előre kalkulálni. Senki nem számolt azzal, hogy nulla kamatok mellett így lehet növekedni. A szocialista kormányok idején is hibáztunk és most is.

– Az előbbi esetben azonban inkább fölfelé lőtték a növekedést, míg az utóbbinál pont fordítva.

– Ez így nem igaz. Arról van szó, hogy az Orbán-kormány sok olyan elemet épített be a gazdaságpolitikájába az utóbbi két-három évben, amit előre szintén nem lehetett tudni. Eredetileg a jelenlegi otthonteremtési ösztönzés összes eleme sem volt benne a tervekben. Így előzetesen ezekkel nem lehetett számolni sem.

– Nézzük akkor a múlt évet. A magyar gazdaság tavalyi növekedését az Európai Bizottság mellett a GKI lőtte leginkább alul. Önök 2018 decemberében 3,2 százalékot vetítettek előre, a valóság 4,9 százalék lett. Ez hatalmas különbség.

– Alábecsültük az uniós pénzek felhasználását. Ebben tévedtünk a legjobban. Ha jól emlékszem, a jegybank 3,5 százalékot várt, ott is korrigálni kellett. Amikor bizonytalanok a nemzetközi és a hazai események, lehet ennyit tévedni. Ez nem szép, de nem is katasztrófa.

– A beruházások dinamikájáról azt mondták, hogy markáns lassulás várható. Eközben tizennégy százalék volt a növekedés. A GKI-nál nem lehetett előre látni, hogy 2018 után nem törik derékba a lendület? Több mind duplája lett a növekmény annak, amit mondtak.

– Ezt nem lehetett előre látni.

A GKI elnöke szerint jellemzően nem igazolja a valóság a várakozásokat
Fotó: Teknős Miklós

– Az építőipari szakma hangot is adott annak, hogy önök jócskán alábecsülik a számokat.

– Nekünk van egy alaprendszerünk az előrejelzésre, ameddig abban nem látunk hibát, addig megyünk a saját lépéseinkkel tovább.

– Az ipari termelés bővülésére három százalékot mondtak, 5,4 százalék lett. Ezek szerint itt sem jelzett hibát a rendszer.

– Az építőipar miatt alakultak magasabban a mutatók.

– Arról az ágazatról viszont az írták, hogy a növekedése látványosan lassul. A termelés végül éves alapon 21,7 százalékkal emelkedett. Miért vártak lassulást, amikor szemmel láthatóan is dübörög az építőipar?

– Azért, mert nagyon sok beruházás megvalósult már. Úgy tűnt, hogy a továbbiakra nem lesz elég munkaerő. Az év végére azonban kiderült, hogy nincs akkora hiány a kétkezi munkásból.

– A minap volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitója. Ott Orbán Viktor a sikerek között említette, hogy hazaküldhettük a Nemzetközi Valutaalapot, majd utánuk küldtük a pénzüket is. Ezt ön is sikernek tartja? Azért kérdezem, mert 2012-ben a GKI azt mondta, hogy az IMF nélkül nem tud talpra állni az ország. Tévedett?

– Ez sokkal bonyolultabb kérdés, de nem értek egyet a miniszterelnökkel. Az akkori magyar kormány – ami nem azonos a mostanival – úgy gondolkodott, hogy az IMF nem segíti Magyarország kilábalását. A kabinet ezért a magánnyugdíjpénztári vagyon elvételével – és akkor most nagyon finoman fogalmaztam – oldotta meg a problémákat. Ezt egyébként ebből a szempontból jól megcsinálta, más kérdés, hogy ezt én mélységesen elleneztem. Akkor is azt mondtam, hogy egy euró­pai országban ilyet nem lehet megcsinálni.

– A strasbourgi Emberi Jogok Bírósága ezzel szemben egy panaszos ügyének kapcsán kimondta, hogy nem sértett magántulajdont a kormány. Az Európai Bizottság akkori nyugdíjügyi szakértője pedig fenntarthatatlannak nevezte a magyar modellt.

– Voltak hibák, kétségtelenül, azt ki kellett volna javítani.

– Azt is többször megfogalmazta a GKI, hogy Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag pedig elszigetelődőben van az Európai Uniótól. Ezt az állítást fenntartja?

– Nem. Magyarországnak most olyan pénzügyminisztere van, aki a nemzetközi környezetet is nagyon komolyan veszi. Amikor elszigetelődésről beszéltünk, más irányította azt a tárcát. Amit a kormány az utóbbi öt-hat évben gazdasági ügyekben tett, az igen profi munka volt, kicsi hibákkal, ami viszont a legtermészetesebb dolog a világon.

– Mire elég mindez egy világjárvány idején? Azt a GKI is elismerte, hogy a magyar gazdaság stabilabb pénzügyi helyzetben van, mint a 2008. évi világgazdasági válság előtt.

– A mostani egy másik helyzet, egyszerre van keresleti és kínálati válság. Az ázsiai térségből például nem érkeznek termékek, emiatt bajba kerülnek az itteni gyárak. Az emberek pedig nem utaznak, nem vesznek nagyobb értékű árukat, azaz nem költenek. Ebbe a pici cégek beledöglenek. Szükség lesz a célzott segítségre az államtól és az uniótól.

– Növekedés szempontjából hogyan jöhet ki ebből a krízisből Magyarország?

– Nem tudunk három százalék fölötti gazdasági növekedést produkálni, de recessziós veszély sincs még a gazdaságban. Talán 2-2,5 százalékos bővüléssel megúszhatjuk a válságot.