Elérték a csúcsot az internetes áruházak

Tavaly az aktívan internetező felnőttlakosság 55 százaléka, mintegy 3,3 millió ember vásárolt online, az éves átlagos költés megközelítette a bruttó 190 ezer forintot.

Az EU-n kívüli – például kínai vagy amerikai – webshopok üzemeltetőinek egyelőre nem kötelező az erős ügyfél-hitelesítés biztosítása Szombathely fotó: Vas Népe / Unger Tamás UT Online vásárlás illusztráció. Fotó: Ungár Tamás Forrás: Vas Népe

Minden idők eddigi legjobb évét produkálta tavaly az internetes kereskedelem hazánkban, és könnyen lehet, hogy az idén már csak a korábbi forgalom egy részét sikerül elérnie az e-kereskedőknek. A GKI Digital és az Árukereső felmérése rámutat: a webáruházak hangulata 2015 óta most a legnegatívabb, és míg az előző év végét kimagaslónak értékelték a kereskedők, ebben az évben pesszimistán látják a gazdaság várható helyzetét és jövőbeni kilátásaikat.

Tavaly az aktívan internetező felnőttlakosság 55 százaléka, mintegy 3,3 millió ember vásárolt online, az éves átlagos költés megközelítette a bruttó 190 ezer forintot. A hazai e-kiskereskedelem összesen bruttó 625 milliárd forintos éves forgalmat ért el tavaly, mintegy 16 százalékkal haladta meg a ­2018-as szintet, ami a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 6,3 százalékát adta. A magyar vásárlók több mint 43 millió rendelést adtak le belföldi e-kereskedőknek tavaly, és mintegy 17 mil­liót határon túli, főleg kínai webáruházaknak – derül ki a fölmérésből.

Az egy főre jutó éves online rendelések száma tíz százalékkal nőtt, miközben az átlagos vásárlások összege csak az inflációt némileg meghaladó mértékben bővült, azaz bruttó 14,4 ezer forint körül alakult. A magyarok továbbra is műszaki cikkeket vesznek a legnagyobb értékben az interneten, tavaly közel húszszázalékos növekedéssel több mint 147 milliárd forintot költöttek erre a célra, míg a második helyen, 75,4 milliárd forinttal a játékok és a kulturális termékek, a harmadik helyen pedig 62,6 milliárd forinttal a számítástechnikai termékek állnak.