Járványügyi forródrót az agráriumban

Napi kapcsolatban van az agrártárca a terméktanácsokkal, így ha a koronavírus-járvány miatt probléma merül fel egy-egy ágazatban, a minisztérium azonnal reagálni tud a szakmai szervezetektől érkező jelzésekre. Nagy István miniszter szerint a pandémia hosszabb távú hatásairól egyelőre korai lenne beszélni, ugyanakkor, ha a betegség miatt nem esnek ki túl sokan a munkából és az országok közötti áruáramlás sem ütközik korlátokba, az agráriumban nem kell számolni jelentős veszteséggel.

Fotó: Mirkó István

Folyamatosan figyelemmel kíséri az Agrárminisztérium a koronavírus-járvány mezőgazdaságra gyakorolt hatásait, a felmerülő problémák megoldása érdekében pedig igyekszünk mihamarabb beavatkozni – mondta lapunknak Nagy István, a tárca vezetője. A világjárvány okozta kihívások kezelésére a minisztériumon belül ágazati szintű operatív bizottságokat hoztak létre. Ezek révén a terméktanácsok azonnali informá­ciót adnak nehézségekről az adott területen. A leggyakoribb problémát az alapanyag, a csomagolóanyag, a fertőtlenítőszer vagy a munkaerő hiánya jelenti, ugyanakkor vannak ágazatonként eltérő gondok is. – Annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban segíteni tudjunk, folyamatosan együttműködünk az érdekképviseletekkel és a szakmai szervezetekkel – emelte ki a miniszter.

Nagy István szerint rövid távon, főként az idényjellegű munkában részt vevő külföldi munkavállalók hiánya okozhat nehéz­séget. Az elmúlt években a hazai kertészetekben dolgozó napszámosok jelentős része külföldi, főként román és ukrán vendégmunkás volt, a határok lezárásával azonban egyelőre úgy tűnik, hogy a termelőknek a külföldi munkaerő nélkül kell megoldaniuk a tavaszi munkálatokat. A kevés munkaerő ugyanakkor az állattartó telepeken is nehézséget okozhat, hiszen egy-egy telep akkor is bajba kerülhet, ha a dolgozói között megjelenik a koronavírus. Ha a gondozóknak karanténba kell vonulniuk, veszélybe kerül az állatok ellátása is. Éppen ezért elengedhetetlen az állattartó telepeken a személyi higiénia betartása és a szükséges védőeszközök használata. Ugyanez igaz az élelmiszergyártókra is. Nagyon fontos, hogy az üzemek dolgozóit megóvják a vírustól, ehhez azonban megfelelő mennyiségű munkaruhára és fertőtlenítőszerre van szükség. Nagy István szerint a tárca kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a megfelelő eszközök és fertőtlenítőszerek minden egységben rendelkezésre álljanak. Az alapanyag-ellátás elsősorban a húsipart és az édesség­gyártókat érinti, amelyek külföldi alapanyagokkal dolgoznak. Esetükben legfeljebb átmeneti hiány várható.

Fotó: Mirkó István

A pandémia hosszabb távú hatásai­ról a miniszter szerint egyelőre korai nyilatkozni. A járvány tényleges következményei több tényezőtől függenek.

– Amennyiben komolyabb kiesés nem lesz a munkaerőben, és az országok között az áruk áramlása nem ütközik korlátokba, jelentős veszteséggel nem kell számolni – fogalmazott Nagy István.

Bár a rendkívüli helyzet miatt korábban nem látott igény van az élelmiszerekre, ellátási gondoktól vélhetően nem kell tartani. Erre mutatott rá minap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is. Mint jelezték, Magyarország nemcsak önellátó élelmiszerből, de egyben jelentős élelmiszer-exportőr is. Hazánk mintegy 120 százalékos önellátásra képes az alapvető élelmiszerekből, de az ország termelési potenciálja 150 százalékra is növelhető. A kamara szerint most még időszerűbb, hogy a magyar termékeket válasszuk: az itthon megtermelt alapanyagok helyben vannak, gyorsan piacra tudnak kerülni.