Követte az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lépését a Bank of England, és nagy mértékben, 0,75-ről 0,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, egyúttal új finanszírozási lehetőségeket biztosít a kis- és középvállalkozásoknak, és támogatja a bankokat a hitelezés bővítésében. A brit alapkamat ezzel közel került az eurózóna 0 százalékos alapkamatához, ami tulajdonképpen a koronavírus hatásaitól függetlenül is logikus lépésnek tűnik. Eddig azért volt érdemben magasabb, mert a brit uniós kilépéssel (brexit) kapcsolatos korábbi bizonytalanság 2016 után a font gyengüléséhez és ezen keresztül a brit infláció erősödéséhez vezetett, ami akkor szükségessé tette a kamatemelést.
A brit jegybank közleményében azzal indokolta a mostani intézkedést, hogy a koronavírus megjelenésével visszaesett a kockázatvállalási hajlandóság: zuhannak a tőzsdék és az árupiacok, egyúttal mérséklődtek mind a világgazdaság, mind a brit gazdaság növekedési kilátásai. A döntést kritizálta Jim O’Neill, a Chatham House vezérigazgatója, a Goldman Sachs korábbi fő közgazdásza, mondván: a túlzottan alacsony kamatok és az egyéb monetáris lazító lépések az elmúlt években már nem bizonyultak hatásosnak, ráadásul ha most a lakosságot leginkább otthonmaradásra biztatják, semmilyen fogyasztásnövelő lépés nem értelmezhető. Véleménye szerint ezt a lépést később kellett volna meglépni (ha egyáltalán), amikor a járvány már visszahúzódik, így reálisabb a fogyasztásélénkítő hatás. Az angol font árfolyama érdemben nem változott a döntés után: 1,14 euró körül maradt.
Fotó: MTI/EPA/Andy Rain
Szintén a járvány negatív hatásainak enyhítésére a brit pénzügyminiszter több mint 30 milliárd fontos (csaknem 12 ezer milliárd forintos) gazdaságösztönző csomagot jelentett be tegnap. A távirati iroda szerint Rishi Sunak közölte: a kormány azzal számol, hogy a vírus terjedése jelentős, de átmeneti hatást gyakorol a brit gazdaság aktivitására. Az intézkedéscsomag 18 milliárd font közvetlen költségvetési többletkiadást tartalmaz mindenekelőtt infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásokra, valamint az üzleti szektor támogatására. A költségvetési tervezet hétmilliárd font támogatást szán külön a kisvállalkozások megsegítésére, és ötmilliárd fonttal egészíti ki a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) központi finanszírozását. Az alkoholfélékre és az üzemanyagokra kirótt illetékeket a kormány befagyasztotta.
