Adorján , Adrián 2024. március 5.
logo

A jövő turizmusa már elkezdődött

Thurzó Katalin
2020.04.17. 10:24
A jövő turizmusa már elkezdődött

Nem tér vissza a megszokott világ a turizmusban sem, ehelyett rövid időn belül teret hódítanak a fejlődő digitalizációs megoldások, ami az utazási szokások és a piaci, technológiai modellek fokozatos átalakulásával jár majd. Egyre kevésbé lesz meglepő, ha a jövőben robot fogadja a vendéget a szállodai recepciónál vagy arcfelismerő programmal azonosítják a repülőtér látogatóit. Szakértők szerint itthon is az a piaci szereplő kerül ki győztesen a mostani, soha nem látott turisztikai válságból, aki képes elhagyni a beomlott ágazati komfortzónát és elébe megy a szokatlan hangzású digitális újításoknak.

– Egy dologban teljesen biztos vagyok: hogy az utazás soha nem lesz már olyan, mint volt. A globális világszövet berepedt, és már nem építkezhetünk egy letűnő korszak alapjaira. A digitalizáció eszközeivel kell megteremtenünk a formálódó új világrend szerinti fejlesztési és működési modelleket a turizmusban – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a 2018-as Digitális turizmusfejlesztési stratégia alapjainak kidolgozásában közreműködő Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója. Rasztovits Dávid az elmúlt években 31 ország 46 városában végzett nemzetközi kutatásokat, hogy a többek között Dubajban, Tokióban, New Yorkban, Sanghajban, Balin, Miamiban, Los Angelesben, Londonban és Milánóban szerzett tapasztalatait immár szülőhazájában kamatoztassa digitális szakértőként.

Mint mondta, nem kérdés, hogy a mostani válságból az itthon még jobbára szokatlan elektronikus megoldások vezetnek ki több ágazatot, ahogy a turizmust is. Ezt az ENSZ Turisztikai Világszervezete, az UNWTO is megerősítette nemrégiben megjelent tanulmányában, amely a Covid–19 vírus által teremtett helyzet megoldásaként kiemeli a digitális szaktudás fejlesztését és az ide irányuló invesztíció jelentőségét.

– A digitalizációnak nem kell teret nyernie, mert már itthon is évek óta a turizmus fejlődésének alapjául szolgál, csak ezt sokan nem akarták észrevenni, mert ragaszkodnak a generációsan bevált működésekhez. Jelenleg a különbség az eddigiekhez képest az, hogy aki túl akarja élni ezt a soha nem tapasztalt ágazati válságot, annak egyetlen esélye, hogy átáll az egyre hangsúlyosabb, már most is zajló digitális korszak alapvetéseire, és befogadja a még idegenül hangzó kifejezéseket is, akárcsak a mögöttes technológiákat. A mai viszonyok túlélő turisztikai vállalkozója olyan eszközökhöz nyúl, mint például a weboldalfejlesztés, az adatbázis-építés, a mostaninál hatékonyabb mérési módszertanok alkalmazása, illetve alapve­tően az internetes térben történő piacépítés, közösségi megjelenés, különféle digitális alkalmazások – sorolta Rasztovits Dávid.

Az egészségbiztonság az első

A digitális szakértő szerint a közeli jövőben kiemelten fontos lesz a biztonsági szűrések magasabb szintre emelése a turizmusban is, főként az érintésmentes technológiák révén. Szavai szerint a koronavírus utáni világban már nem csupán egy szükséges, kellemetlen procedúra lesz a biztonsági ellenőrzés például a repülőtereken, a szállodákban, a turisztikai csomópontokon, hanem az utazóknak elemi igényük lesz arra, hogy a szolgáltatók magasabb színvonalon valósítsák meg az egészségügyi protokollokat.

– Évek óta piacon vannak az olyan vezető mobiltechnológiák, mint például az érintés nélküli fizetés, ám a biztonságos eljárás sok esetben csak korlátozottan alkalmazható. A közvélemény-kutatások azonban már most azt mutatják, hogy az emberek utazási és költési szokásai az új körülményekhez idomulnak majd, és például sokkal fontosabb lesz számukra, hogy kikkel és milyen formában érintkeznek az útjuk során. Várható, hogy tovább nő a mobilhasználat, elterjed az útlevelek és a beszállókártyák digitális formája, a kulcs nélküli szállodába való belépés vagy az érintkezésmentes fizetés és kijelentkezés megoldása – jelezte.

A jövőre készülő, jelenleg üzemen kívüli szállodáknak ezért fel kell gyorsítaniuk beruházásaikat az olyan érintés nélküli technológiákba, mint például a biometria, a gesztusvezérlés és az automatizálás, mert ezekkel a digitális interakciók személyre szabhatók lesznek úgy, hogy megmarad a lehetőség az emberek közötti optimális fizikai távolság fenntartására. A szakértő felidézte, hogy ennek egyik vezető példája a kínai Csengtu Suangliu repülőtéren található, ahol olyan kioszkokat helyeztek el, amelyek az arcfelismerést már használják a turista ellenőrzésére, és például az utazónak segít a megfelelő beszállókapu megtalálásában is.

Rasztovits Dávid szerint most is minden adott ahhoz, hogy irányt váltson az itthoni szemlélet
Fotó: Katona Vanda

A krízis nyertesei

– Amikor figyelembe vesszük a gazdasági következményeket, nemcsak a régi világ leomlásából eredő veszteségeket, hanem azt is látni kell, hogy robbanásszerű lesz az új technológiák, innovációk fejődése, ennek már számos jelét tapasztaljuk az 5G-től a mesterséges intelligenciáig. Izgalmas megfigyelés, hogy a vállalatok miként fejlesztenek és hogyan alakul ki az a piaci kör, amely digitális szempontból megfelelően reagál a megváltozott igényekre – fejtette ki Rasztovits Dávid, hozzátéve, hogy a hazai turizmus szereplőinek is elkerülhetetlen lesz kilép­niük az ágazati komfortzónából, sőt ez a folyamat lényegében már tart, és már nem érdemes útját állni az újításoknak.

Úgy folytatta: aki nem a technológiai forradalom idején szocializálódott, annak még a digitálisan kompetens emberek számára legalapvetőbb eszközök és kifejezések is idegenként hatnak, kivéve az internetet, mert a világháló fogalmát és használatának mikéntjét azért a legtöbb ember ismeri.

– Ahhoz, hogy mind gazdasági, mind állampolgári szinten ki tudjuk használni a technológiai innovációban rejlő előnyöket, először tudnunk kell értelmezni és alapszinten alkalmazni ezeket a megoldásokat. Ameddig az adottságok nincsenek alapvetően felmérve, meghatározva az eszközök és a tudás szintjén, és nincs egységes feltételrendszere a szükséges digitális infrastruktúrának egy adott területen, nem lehet elvárni, hogy a vállalkozások megfelelően tudják beépíteni működésükbe a folyamatosan megjelenő újításokat – jegyezte meg a szakember. – Ezért javasolnánk egy olyan, alapszintű edukációs és ismeretterjesztő program kidolgozását, amely használható gyakorlati tudást képes átadni életkortól, képzettségtől és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. A digitális intelligencia vizsgálata és fejlesztése talán az egyik leg­izgalmasabb oktatási és kutatási terület a következő évtizedben – fűzte hozzá Rasztovits Dávid, aki szerint a gondolkodásbeli átállást is megkönnyítené, ha a turizmusban az induló és a már meglévő piaci szereplők egy általános digitális alapcsomaghoz jutnának, amely két részből állna: egy edukációs programból, valamint a fejlesztés és beszerzés időszakából.

Lábnyomban a jövő

A vezérigazgató utalt rá, hogy erre a célra elvileg a rendelkezésre álló, eszközbeszerzési és technológiai fejlesztéseket támogató állami és uniós pályázatok is megfelelnének. Emellett szerinte Magyarországon a Modern vállalkozások programja egy rendkívül jól működő projekt, mely a digitális érettségük szempontjából auditálja a cégeket. – Sajnos az összes gazdasági iparágat figyelembe véve a túlnyomórészt kis- és közepes vállalkozásokat jegyző turizmusszektor digitális érettsége a legalacsonyabb. Az általunk javasolt Digitális megújulás csomag ezen az állapoton tudna segíteni, lendületbe hozva az innovációról eddig lemaradt vállalkozásokat is. A Digitális turizmus index pedig azt mérné fel, hol tartanak a piaci szereplők a kompetenciák kiépítésében és alkalmazásában, ezáltal mekkora a cégük digitális lábnyoma, vagyis gazdasági ereje. Azért fontos például egy weboldal létrehozása, egy központi e-mail-cím működtetése vagy közösségi profil alkalmazása, mert így sokkal pontosabban elemezhető a cég forgalma, ezáltal a potenciális vásárlók fogyasztói igénye, ráadásul gyorsabb, hatékonyabb lehet az ügyfélkiszolgálás is, ami a jövőben a verseny szempontjából lesz megkülönböztető tényező – állapította meg a Digitális Turizmus Zrt. vezetője.

2020: új korszak az iparágban

Az 1980-as manilai konferen­cián mondták ki először, hogy a turiz­mus fejlesztése nemzeti érdek, akkor tudatosult, hogy a globális gazdaság fejlődése alapvetően összefügg az idegenforgalommal. Tizenkét év múlva útjára indult a World Wide Web, 1996-ban megalapította a Microsoft az Expediát, 2000-ben elindult a Tripadvisor utazási oldal, amit 2004-ben felvásárolt a Microsoft. Felgyorsult a piac, megjelent a digitális térben, de a mobilitás hiánya miatt limitált formában. 2007-ben kiderült, mire alapoz a jövő fogyasztói társadalma, ekkor nagyságrendileg nyolcszázmillió okoseszköz csatlakozott a felhőhöz – a szám nap­jainkra több mint hatvanmilliárdra nőtt. A 2010-es évek a digitális forradalom évei: 2017-ben például belátható közelségbe került az 5G-hálózatok kiépítése, a telepítésük tavaly meg is kezdődött. Ezzel párhuzamosan már több mint 1,6 milliárd ember utazott globálisan, amivel a turizmus a világ GDP-jének 12 százalékát termelte. Nemcsak a világban, de Magyarországon is aranykor köszöntött be, a turizmus rekordévet produkált 2019-ben. Mostanáig inkább a tömegturizmus hatásait vizsgáló tanulmányok és az ehhez igazodó fejlesztési straté­giák voltak meghatározók, amelyek figyelmen kívül hagyták a több szempontból kárt okozó, rendezetlen turistatömegeket. – A koronavírus ­miatt felborult állapotok 2020-ban új kihívásokat fogalmaznak meg, ám mostanra a karbonsemleges turizmus, az okosturizmus, a városszövetszintű fejlesztés, az impulzuscselekvés-alapú társadalom és a diszruptív hatású technológia már nem a jövő hírnökei. Most is minden eszköz, technológia és lehetőség a kezünkben van egy fenntarthatóbb és tervezhetőbb turisztikai jövő építéséhez – állapítja meg a Digitális Turizmus Zrt. egyik tanulmánya.

Okos megoldások a Covid–19 idején

Berlin–Barcelona

A Horizn Studios nevű startup olyan új generációs bőröndöket dob piacra, amelyekben okoseszköztöltő rendszer biztosítja a tulajdonosnak, hogy ne kelljen nélkülöznie az úton a készülékeit, ha azok lemerülnek. A saját eszközön történő akkutöltés előnye, hogy nem muszáj érintkezni a közös terekben használható konnektorokkal.

Csehország

A Smartguide applikáció egy kiterjesztett valósággal kombinált virtuális idegenvezető, amely játékos formában, pontgyűjtő akcióval képes bemutatni egy város látványosságait és szolgáltatóit bármely napszakban. Az alkalmazás teljes mértékben kizárja az emberi jelenlét szükségességét, így emberi kontaktus nélkül bejárhatjuk vele úti célunkat.

Spanyolország

A Bob.io spanyol startup megoldja az utazás egyik frusztráló tényezőjét, a poggyászkérdést. Óvatosságból az utasok a lehető legrövidebb időt szeretnék majd eltölteni az adott reptereken, minimalizálva a személyes kontaktusok számát és az egy térben töltött időt. A Bob.io fejlesztése az utas által megjelölt helyen felveszi a bőröndöket, elszállítja a reptérre és be is csekkolja azokat, megrövidítve a sorban állás idejét.

Etihad–Abu-Dzabi

A pandémia elején számos repülőtér szkennereket használt az utasok testhőmérsékletének ellenőrzésére, remélve, hogy azonosítják a lázas embereket. Az Etihad Airways a jövőben új önkiszolgáló kioszkokat fog használni, amelyek ellenőrzik az utasok hőmérsékletét, pulzusát és a légzési sebességét is. Ha egy ilyen készülék a betegség lehetséges tüneteit észleli, jelzés után a közegészségügyi vagy orvosi képzettségű személyzet ellenőrzi az utast, aki ezután csak az orvos engedélyével haladhat tovább a biztonsági ellenőrzéshez és a beszállókapuhoz. Az Etihad április végén megkezdi a kioszkok tesztelését az Abu-Dzabi (Egyesült Arab Emírségek) központjában lévő repülőtéren.

Izrael

Az Air Doctor egy olyan alkalmazáson belüli szolgáltatás, amely az utazókat összekapcsolja a helyi orvosokkal, hogy egy platformon belül saját anyanyelvükön tudjanak kommunikálni egy esetleges egészségügyi problémáról. A ­startup ­Jeruzsálemből indult, és túl van az első körös nemzetközi tőkebevonáson is.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.