Az ötpontos program már a jövőt építi

Olyan helyzetben van az ország, hogy a válságkezelést nem hitelből kell finanszíroznia, szemben például Romániával, ahol a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordultak segítségért – mondta a Magyar Nemzetnek Novoszáth Péter közgazdász, aki értékelte a kormány ötpontos akciótervét.

Budapest, 2016. január 3. A régi (fent) és a megújított húszezer forintos bankjegy. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 és 2018 között folyamatosan újítja meg a jelenlegi bankjegysorozat címleteit. A 10 000 forintos után a második elem a megújított 20 000 forintos bankjegy, amelyet 2015. december 14-tõl hozott forgalomba a bank. A régi húszezres bankjegyek 2016 végéig használhatók fel a készpénzforgalomban. MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faluldi Imre

– Több szempontból is üdvözlendők a bejelentett gazdaságvédelmi, – élénkítési programpontok. Fontos, hogy ezek nemcsak a bajok elhárítását célozzák meg, hanem a jövőbe is mutatnak – mondta a Magyar Nemzetnek Novoszáth Péter közgazdász, egyetemi docens. Szerinte az egészségipar fejlesztése, a közlekedési szektor vagy például az élelmiszeripar területének erősítése, mind az ország további fejlődését segítik elő. Ezért itt nem pusztán a válság elhárításáról van szó.

– Érdemes kiemelni azt is, hogy a pontok túlmutatnak a gazdaság stabilizálásán is, hiszen ennek fontos feladata mellett a társadalom egészének is üzen a kormány. Így például nem maradnak ki az intézkedésekből a nyugdíjasok sem, akik több lépcsőben visszakapják a 13. havi nyugdíjukat, amelyet a balliberális kormányzás idején vettek el tőlük válságkezelés címszó alatt. Szintén jelentős segítséget jelent, hogy az állam a bérköltségek egy részét is átvállalja ott, ahol erre leginkább szükség van – magyarázta a szakértő. Novoszáth Péter szerint a megnevezett területek szinte lefedik az egész gazdaságot, így valóban átfogóan, széles körben tudnak segíteni a programok.

– A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a költségvetési hiánycél egy százalékról 2,7 százalékra nő, tehát még így is az uniós előírások szerinti három százalék alatt marad. Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság a járvány okozta válság kezelése miatt eltekint a hiányra vonatkozó szabálytól – hangsúlyozta a közgazdász.

– A magyar kormány tehát – folytatta – ebben a helyzetben is igyekszik fenntartani a pénzügyi stabilitást. Szemben például Romániával, ahol a Nemzetközi Valutaalaphoz fordultak hitelért. Novoszáth Péter szerint, ahol hitelből próbálják meg kezelni a válságot, ott a jövőt zálogosítják el. A hitelnek ugyanis ára van, amit meg kell fizetni.

– Magyarország olyan gazdasági és pénzügyi helyzetben van, hogy nem kell a valutaalaphoz rohannia. Ez az elmúlt időszak fegyelmezett gazdálkodásának, és a növekedésösztönző politikájának köszönhető. Jó lenne, ha az Európai Unió is előállna hasonló tervezettel, mert egyelőre Brüsszel még adós az érdemi válságkezeléssel – tette hozzá a szakértő.