Eddig megmenekült a legtöbb állás

A hazai vállalkozások 89 százaléka nem bocsátott el alkalmazottat a koronavírus-járvány kitörése óta, ugyanakkor a dolgozók közül sokan szabadságon, táppénzen vannak. A gazdasági szereplők több mint a fele viszont mentőöv nélkül létszámleépítéssel számol.

A munkavállalók elvárásai sok helyen jóval meghaladják a lehetőségeket Fotó: Havran Zoltán

A hazai vállalati szférát elkerülte eddig az elbocsátási hullám, a cégek 89 százaléka nem vált meg munkavállalótól a koronavírus-járvány miatt kialakult leállások, gazdasági kihívások miatt – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet közel 5300, többségében tíz főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozás március 31-ig beérkezett válaszai alapján készített összegzéséből.

A mikrovállalkozások közül az elbocsátást tervező cégek aránya 58 százalék, a kisvállalkozások körében ez az arány 77 százalék, a közepes vállalatoknál 75 százalék, a nagyvállalatoknál pedig 60 százalék. Ágazatok szerint az elbocsátásokban várhatóan leginkább érintett területek a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a kereskedelem, valamint a szállítás, raktározás, a posta és a távközlés. A mezőgazdaságban dolgozók munkája a legstabilabb.

A felmérésben részt vevő, nem egyéni vállalkozóként működő cégeknek átlagosan a munkavállalójuk 43 százaléka esik ki a munkából valamilyen ok miatt, beleértve a szabadságot, a táppénzt, a járványügyi intézkedést vagy a termeléscsökkenést. A leginkább érintett ágazatok a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás. Az ezeken a területeken működő cégek dolgozóinak átlagosan 62 százaléka kieső. Szintén kiemelkedő mértékben érintett a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás a munkavállalók kiesésében, az idesorolható cégek dolgozóinak átlagosan 55 százaléka nem lát el jelenleg feladatot. Eddig legkevésbé az ipari és a mezőgazdasági cégek váltak érintetteké, ezen vállalatok dolgozóinak átlagosan egyelőre valamivel több, mint a negyede kieső.

A teljes munkaidőben dolgozók száma is jelentősen visszaesett, elsősorban az iparban, a turizmusban, a kereskedelemben és a szállításban csökkent. A válaszadó cégek 56 százalékánál kevesebb a rendelkezésre álló teljes munkaidős dolgozó a járvány előtti időkhöz képest.

Nőtt a fizetett és fizetés nélküli szabadságukat töltő beosztottak száma. Fizetett szabadságon a vállalkozások harmadánál, az ipari szereplők közel felénél jóval többen vannak, mint korábban. A fizetés nélküli szabadságon lévők száma kismértékben szintén nőtt, a cégek 14 százalékánál vannak többen így szabadságon, mint korábban. A turizmus és vendéglátásban a többi ágazathoz viszonyítva nagyobb mértékben nőtt a fizetés nélküli szabadságon lévők száma, a cégek 28 százalékánál többen vannak ilyen módon szabadságon, mint a járvány megjelenése előtti időszakban.

Valamelyest emelkedett a táppénzt igénylők száma, cégenként átlagosan 17 százalékkal. Ennél magasabb arány figyelhető meg az iparhoz és a kereskedelemhez tartozó válaszadóknál: az előbbi ágazathoz tartozó válaszadók 33 százalékánál, a kereskedelmi cégek 19 százalékánál nőtt a táppénzen lévők száma.

A munkavállalók egészségének védelme kevésbé tűnik fontos szempontnak sok cégnél. A felmérés eredménye szerint a munkáltatók mindössze 46 százaléka helyezett el kézfertőtlenítőket, védőfelszerelésről és gyakoribb takarításról pedig mindössze ­39 százalék gondoskodik. A válaszadók hetente átlagosan 26 ezer forintot fordítanak a higiéniával kapcsolatos többletfeladatokra, ugyanakkor lényeges különbségeket mutat, hogy a heti ráfordítás a válaszadók felénél az ötezer forintot sem éri el.

Az intézet azt is felmérte, milyen munkajogi ismereteik vannak a munkaadóknak és a munkavállalóknak a karanténintézkedésekről. A cégek tájékozottsága összefügg a méretükkel. A válaszadó egyéni vállalkozások 52, a mikrovállalkozások 53, a kisvállalkozások 57 százaléka nyilatkozott csak úgy, hogy ismerik lehetőségeiket. Ezzel szemben a közepes vállalkozások 73 százaléka, a válaszadó nagyvállalatok közül pedig mind a 43 cég arról számolt be, hogy ismerik a karanténintézkedések munkajogi kezelésével kapcsolatos lehetőségeiket. Az ezzel kapcsolatos intézkedések szintén vállalatmérettől függenek, a helyzet kezelése a nagyvállalatoknál gördülékenyebb. A munkajogi kérdések kezelésénél az egyéni vállalkozók fele találkozik nehézségekkel.

Az MKIK-GVI felmérése is azt támasztja alá, hogy a vállalkozások harmadánál vált gyakorlattá az otthoni munkavégzés. A home office a válaszadó, nem egyéni vállalkozó cégek hatvan százalékának nem megoldható, negyedüknél kevésbé lehetséges, nyolc százaléknál többségében, míg hét százaléknál teljes mértékben megoldható. A döntő akadály, hogy a válaszadók 87 százaléka olyan tevékenységet folytat, ami nem végezhető el otthonról. Elhanyagolható a többi szempont, tíz százaléknál is kevesebb azon vállalkozások aránya, amelyeknél az otthoni munkavégzést gátló tényező lehet a szervezési nehézség vagy az IT-infrastruktúra hiányosságai.

Idénymunka portál

Munkaszüret néven indít mezőgazdasági álláslehetőségeket kínáló internetes oldalt az Agrárminiszté­rium. Az online felülettel a tárca arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar agráriumban a koronavírus-járvány ellenére is van munkalehetőség. Nagy István agrárminiszter szerint a mostani nehéz időszakban a megélhetésüket elveszítő embereknek a hazai mezőgazdaság most különösen nagy mennyiségben tud munkát kínálni.