A kormány minap hozott határozata szerint a lakossági és a vállalati ügyfeleknek a hiteltörlesztési moratórium idején – legalább év végéig – nem kell a részleteket fizetniük. A moratórium azokra a szerződésekre vonatkozik, amelyek március 18. éjfélig fennálltak, illetve ahol ugyaneddig a napig megtörtént a folyósítás. A változás számos hitelterméket érint, két, sajátos feltételrendszerű konstrukciónál – a babaváró hitelnél és a hitelkártyáknál – azonban több szempont külön figyelmet érdemel.
A babaváró hitel esetében fontos, hogy a fizetési moratórium ideje alatt még az állami garanciavállalási díjat sem számítják fel az érintetteknek, így nincs halasztott kamatfizetés, vagyis az érintettek számára tényleg csak a futamidő tolódik ki 9 hónappal és 13 nappal, és csak a tőkét kell törleszteni elcsúsztatva. Addig pedig az ügyfél azt csinál az így keletkező megtakarításával, amit akar. Mindenkinek érdemes tehát a babaváró hitel moratóriumával élni. Ilyenkor, akik babát várnak, azoknak ráadásul nagyobb tőkeösszeget engedhet el a bank: két új gyermek esetén az aktuális tartozás 30 százalékát, háromnál pedig az egészet, hiszen időben később csökken csak a moratórium miatt a tőketartozásuk. Ám, ha nem annyira biztos a család rövidesen bekövetkező gyarapodása, akkor emiatt érdemes a havi részleteket befektetni, hiszen azt később biztosan vissza kell fizetni. A moratóriumra vonatkozó rendelet mellett a babaváró hitel maximális törlesztőrészletét azonban egy másik rendelet is szabályozza – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu –, amely a kamattámogatás időszakában nem lehet magasabb, mint 50 ezer forint.
A hitelkártyák esetében egy speciális, a kártya birtokosa által folyamatosan feltöltött keretről van szó. A moratórium pedig csak a március 18-án éjfélig már lehívott vagy elköltött hitelkeretösszegre vonatkozik. Ha azonban az ügyfél feltölti ezek összegével a keretét, akkor lényegében kilép a moratórium hatálya alól. Akik nem tesznek így, azok hitelkártyájuk vagy akár a folyószámlahitelük esetében valójában élnek a moratóriummal, ám a kieső időszak árát később alaposan meg kell fizetniük, éppen a konstrukciók egyedi jellege miatt. A megoldás egyelőre még a bankok számára sem egyértelmű.
