– Az elmúlt időszakban egyre nagyobb lett a verseny, az önkormányzatok sorra nehezítették a pályát. Aki négy-öt éve ezt csinálja, és nem adta ki a lakását egy ügynökség kezelésébe, vagyis maga viselte a lakáshotelezés minden nyűgét a takarítástól a kulcsátadásig, az könnyen belefáradhatott. Közülük sokaknak ez a helyzet azt jelenti, hogy bedobják a törülközőt – magyarázza Balogh László, megjegyezve, hogy a legutóbbi adatok szerint Budapesten mintegy 12 ezer aktív, szálláshely-szolgáltatóként regisztrált ingatlan volt, de ez a szám jelentősen meg fog csappanni. A portál szakértője szerint nagy kérdés, mi lesz azokkal a lakásokkal, amelyeket most rendes albérletként fog kiadni tulajdonosuk. Számos olyan hirdetés jelent meg ugyanis, amelyben mindössze két-három-négy hónapra keresnek albérlőt. Erre a rövid időszakra pedig jellemzően alulígérnek, vagyis a jelenlegi albérleteknél megszokottnál olcsóbban adnák ki a lakást. Csakhogy akik így tesznek, a nyár vége felé döntéskényszerbe fognak kerülni. Egyelőre megjósolhatatlan, mikor éled újjá a turizmus, miközben hagyományos albérletként magasabb bérleti díjat lehetne kérni a lakásért.
Balogh László megjegyzi, eközben az amúgy is albérletben gondolkodó lakástulajdonosok csak annyit érzékelnek, hogy a „drágán” hirdetett lakásukra kevesebb az érdeklődő, mint korábban. A portál minapi összeállítása szerint már a veszélyhelyzet kihirdetése után egy héttel 5-15 ezer forinttal csökkent a budapesti kerületekben a kiadó ingatlanok havi bérleti díja, azóta pedig valamelyest tovább mérséklődött az átlagos havidíjak mértéke.
Schumicky Balázs azt mondja, sok albérletben élő ebben a helyzetben megpróbál árengedményt kieszközölni a tulajdonosnál, ami a korábbi bérleti díjból legalább tíz, de akár negyvenszázalékos kedvezményt is jelenthet. Ha nem tudnak megállapodni, a rugalmasabb bérlők – például az egyedülállók vagy a fiatal párok – továbbállhatnak. Ők költözhetnek a korábbi lakáshotelezők néhány hónapra olcsóbban kínált ingatlanjaiba. A kormány intézkedései – például a hiteltörlesztési moratórium – nemcsak a bérlőknek, de a rövid távra kiadóknak is nagy könnyebbséget jelentenek. Schumicky Balázs szerint ugyanakkor az átalakulóban lévő bérleti piacot rendezni kellene, mert miközben kilakoltatási moratórium lépett életbe, a bérbeadókat és a bérlőket is védeni kellene, hogy elérhető árú albérleti kínálat legyen Budapesten és a vidéki nagyvárosokban.
Kompromisszumra törekedve
A koronavírus-járvány átmenetileg kényszerhelyzeteket szülhet, feszültségeket gerjeszthet a lakásbérlők és a bérbeadók viszonyában. A bajba került bérlők nem tudják kitermelni a lakhatási költségeket, a bérbeadók pedig nem tudnak lemondani a bevételekről. Mindkét fél szempontjai méltányolhatók, de a szabályok egyértelműek: a bérlő csak akkor tagadhatja meg rendkívüli helyzetre, vis maiorra hivatkozva a díjfizetést vagy csökkentheti annak összegét, ha a bérbeadóval kötött szerződésében is szerepel ez a lehetőség. – A bérlők és bérbeadók közötti esetleges vitákban kompromisszumos megoldás lehet a bérleti díj átmeneti csökkentése. Erre már láttunk kezdeményezéseket a bérbeadói oldalon, a közösségi médiában például elindult a #felezdmegteis akció. Az is elképzelhető, hogy a felek megállapodnak a határozott idejű lakásbérleti szerződés határidejének meghosszabbításáról. Minden élethelyzet más, de most mindenki jobban jár, ha elkerüli a bírósági utat a kölcsönös engedményeken nyugvó megegyezés érdekében – mondta erről Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Hozzátette, hogy a vállalati és lakossági hitelek törlesztésére év végéig meghirdetett moratóriumnak köszönhetően azok a bérbeadók is kaptak néhány hónap gondolkodási időt, akik befektetési céllal vásároltak ingatlant.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!