Lépett a Magyar Nemzeti Bank

Az MNB egyhetes betéti eszközt vezet be az alapkamat szintjén, így vélhetően a tényleges bankközi kamatszint is nagyjából a 0,9 százalékos ráta mértékével fog megegyezni. Az elmúlt hetekben majdnem ugyanerre a szintre süllyedtek a visegrádi országok alapkamatai is, így megszűnt a forinttal kapcsolatos spekulációt kiváltó korábbi eltérés. A gyengülő forint irányt váltott a jegybanki intézkedés hatására.

A lengyel központi pénzintézet is a magyarországihoz hasonló szintre csökkentette az alapkamatot Fotó: Reuters

Az elmúlt hónapban azonban a koronavírus-járvány hatása mindent felülírt: hiába csökkent az említett valuták kamata, a forint tovább gyengült, mégpedig nem is kis mértékben: tegnap már 370 forintot is kellett adni egy euróért. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapban a visegrádi országok valutái is veszítettek erejükből: míg februárban csupán 25 cseh koronát adtak az ­euróért, most 27,40 körül van az árfolyam, a lengyel zlotyból pedig 4,20-at kértek egy euróért februárban, most pedig már 4,60-at.

A szerdai lépéssel azonban végképp kiegyenlítődött az önálló devizájú visegrádi országok kamatszintje, hisz az MNB új eszköze vélhetőleg a rövidebb lejáratú bankközi kamatszintet is az alapkamat szintje közelébe emeli. Ez azt is eredményezheti, hogy az eddig gyengülő forint akár komolyabb erősödésbe kezdhet, mivel a még meglévő spekulatív pozíciók tartása megdrágul, tulajdonosaik kénytelenek lesznek zárni azokat.

A jegybanki lépés tegnapi bejelentésekor a magyar nemzeti valuta hirtelen erősödni is kezdett: míg délután háromkor még 370 forintért adták az eurót, másfél órával később már csak 363 forintért.