Lépett a Magyar Nemzeti Bank

Az MNB egyhetes betéti eszközt vezet be az alapkamat szintjén, így vélhetően a tényleges bankközi kamatszint is nagyjából a 0,9 százalékos ráta mértékével fog megegyezni. Az elmúlt hetekben majdnem ugyanerre a szintre süllyedtek a visegrádi országok alapkamatai is, így megszűnt a forinttal kapcsolatos spekulációt kiváltó korábbi eltérés. A gyengülő forint irányt váltott a jegybanki intézkedés hatására.

A lengyel központi pénzintézet is a magyarországihoz hasonló szintre csökkentette az alapkamatot Fotó: Reuters

Érdekesen alakulnak az események mind a jegybankok monetáris politikáját, mind a devizaárfolyamok alakulását tekintve. A koronavírus-járvány okozta gazdasági károk hatására a legtöbb jegybank soron kívül kamatot csökkentett, és esetenként egyéb lépéseket is tett: az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed másfél százalék fölöttiről rövid idő alatt nulla közelébe faragta le a központi rátát. Hasonlóképpen járt el a brit jegybank is, de ami a mi szempontunkból különösen érdekes: a lengyelek másfélről egy százalékra, a csehek két százalék fölötti szintről ugyancsak egy százalékra vágták vissza az iránymutató rátát, és ezzel lényegében a 0,9 százalékos magyar alapkamat közelébe került a két, önálló valutával rendelkező visegrádi ország kamatszintje.

Szerdán ugyanakkor döntő lépést tett az MNB: új, egyhetes betéti eszközt vezet be, amelyet minden héten egyszer meghirdet a bankok számára, mégpedig az alapkamat 0,9 százalékos szintjén. A jegybank azzal indokolta a lépést, hogy az elmúlt hetek folyamatai, a likviditás bankok közötti egyenetlen eloszlása szükségessé tették egy likviditáslekötő betéti eszköz alkalmazását.

A koronavírus-járvány hatására érthető módon a devizaárfolyamokban is heves mozgások következtek be, és ez alól nem kivétel a forint sem. A hazai fizetőeszköz esete annyiban különleges, hogy az árfolyama – a régió­ban szinte egyedüliként – az elmúlt két évben csökkenő trendet mutatott, jóllehet akkoriban a gyengülés mértéke nem volt kiemelkedően nagymértékű: a 2017. végi 310 forinttal szemben tavaly év végén 330 forintot kellett adni egy euróért, ami így két év alatt összességében 6,4 százalékos visszaesést jelentett.

A lengyel központi pénzintézet is a magyarországihoz hasonló szintre csökkentette az alapkamatot
Fotó: Reuters

Az idén azonban a folyamat felgyorsult: már januárban 340 forintot kellett adni az euróért, akkor azonban úgy tűnt, hogy megvan a magyarázat. Míg a forint rövidtávú kamata rendkívül alacsony volt (a jegybank által meghatározott központi rátánál is jóval alacsonyabb, 0,2 százalék körüli), addig a visegrádi országokban, mint láttuk, jóval magasabb kamat volt érvényben, nem is beszélve az amerikai dollárról. Ez spekulációt indított el: a befektetők forintban felvett hitelből a többi V4-ország valutáin nyitottak pozíciót a kamatkülönbségre játszva, ami rengeteg forinteladást jelentett.

Az elmúlt hónapban azonban a koronavírus-járvány hatása mindent felülírt: hiába csökkent az említett valuták kamata, a forint tovább gyengült, mégpedig nem is kis mértékben: tegnap már 370 forintot is kellett adni egy euróért. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapban a visegrádi országok valutái is veszítettek erejükből: míg februárban csupán 25 cseh koronát adtak az ­euróért, most 27,40 körül van az árfolyam, a lengyel zlotyból pedig 4,20-at kértek egy euróért februárban, most pedig már 4,60-at.

A szerdai lépéssel azonban végképp kiegyenlítődött az önálló devizájú visegrádi országok kamatszintje, hisz az MNB új eszköze vélhetőleg a rövidebb lejáratú bankközi kamatszintet is az alapkamat szintje közelébe emeli. Ez azt is eredményezheti, hogy az eddig gyengülő forint akár komolyabb erősödésbe kezdhet, mivel a még meglévő spekulatív pozíciók tartása megdrágul, tulajdonosaik kénytelenek lesznek zárni azokat.

A jegybanki lépés tegnapi bejelentésekor a magyar nemzeti valuta hirtelen erősödni is kezdett: míg délután háromkor még 370 forintért adták az eurót, másfél órával később már csak 363 forintért.