A német mintára itthon is bevezetett rövidített munkaidő a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam kifizeti a munkavállalók kieső fizetésének 70 százalékát a munkáltató helyett.
A támogatás lényege
A Gazdaságvédelmi Akcióterv kiemelt célja a munkahelyek védelme.
A program a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került munkaadókat és munkavállalókat segíti akár több százezer munkahely megőrzésével.
A munkavállaló a munkáltatóval együttesen benyújtott kérelem alapján kaphat támogatást, hogy a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások leépítések helyett a munkahelyek védelmében csökkentett munkaidőt alkalmazzanak. A programban a munkáltató vállalja, hogy nem szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, és a munkavállaló csökkentett munkaidejére és egyéni fejlesztési idejére bért fizet.
Míg a munkavállaló vállalja, hogy munkát végez és az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll, ezért cserébe az állam a kieső bér 70 százalékának térítésével kompenzálja a munkavállalót.
Kik igényelhetik?
Azon munkáltatók (a munkavállalókkal együtt), akik a vírushelyzetre tekintettel legalább 15, de legfeljebb 75 százalékkal voltak kénytelenek csökkenteni a munkaidőt, vagyis legalább napi 2 órában foglalkoztatják munkavállalóikat, és a későbbiekben is garantálják a továbbfoglalkoztatást.
· a vállalkozásoknak lehetőségük van a bértámogatás mellett 0,1 százalékos kamatozású, 2 éves futamidejű munkahelymegtartó hitel felvételére is, amelyet a munkavállalók 9 havi bérének finanszírozására fordíthatnak;
· a támogatásnál a kérelem benyújtásának napjára vonatkozó alapbért veszik figyelembe;
· nem kell kifejteni a gazdasági nehézségek okát;
· a munkaszerződések módosítását, a csökkentett munkaidőről és az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodásokat nem kell egyenként megkötni minden munkavállalóval, mivel a munkaszerződések a kormányrendelet erejénél fogva módosulnak.
Kiket érint?
Minden munkavállalót, akinek a munkáltatója garantálja a továbbfoglalkoztatást.
A bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozókra, a távmunkára és az otthoni munkavégzésre, a munkaerő-kölcsönző cégekre, valamint az egyesületek és civil szervezetek közül azokra, amelyek nem részesülnek költségvetési támogatásból.
Az EU-s szabályok miatt azok sem kaphatnak állami bértámogatást, akik uniós forrásból jutnak bérjellegű támogatáshoz.