IMF-kölcsönt, eladósodást és segélyezést akart az ellenzék

Nem szavazta meg a baloldal a jövő évi költségvetést. A kormány szerint ezzel a koronavírus-járvány okozta kihívások kezelésére mondtak nemet, módosító javaslataikkal pedig eladósították volna az országot, végrehajtásukhoz a Nemzetközi Valutaalap kölcsönére lett volna szükség, és a munka helyett a szociális segélyezés politikáját támogatták volna. Az ellenzék szerint a baloldali vezetésű településeken áll bosszút a kormány.

A 2021-es költségvetési törvényjavaslatot 133 igen és 61 nem szavazattal fogadta el a parlament, ami azt jelenti, hogy a jogszabálynak 68,5 százalékos támogatottsága van – hangsúlyozta a szavazást követően Varga Mihály pénzügyminiszter.

Adósságot, IMF-hitelt akart a baloldal

Az ellenzék nem szavazta meg a büdzsét. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a szavazást követően kiemelte, a baloldal elképzelései az ország eladósítását eredményezték volna. Kiemelte: a költségvetéshez benyújtott baloldali javaslatok 6400 milliárd forintos kiadást jelentettek volna az országnak, amivel a kitűzött háromszázalékos hiánycél csaknem 17 százalékra emelkedett volna, illetve IMF-hitel felvételét helyezte volna kilátásba. Javaslataik zöme a beruházások felszámolására, túlköltekezésre, adóemelésre, a családok támogatásának megvonására vonatkozott.

A Fidesz frakcióvezetője emellett kiemelte: a baloldal nem szavazta meg a járványügyi készültség kiadásait, a családügyi költések emelését, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a határvédelmi, honvédelmi és közbiztonsági kiadások növelését, valamint a munkahelyvédelmi és -teremtési kiadásokat sem, ezzel pedig bebizonyították, hogy járványhelyzetben, nehéz gazdasági időszakban sem lehet rájuk számítani.

Segélyezés, fedezet nélküli pénzszórás

A Demokratikus Koalíció képviselői szintén nemmel szavaztak. Ezzel kapcsolatban Varju László, a párt alelnöke elmondta, a pedagógusoknak 35 százalékos, a szociális dolgozóknak pedig 20 százalékos béremelést kértek. Felidézte azt a javaslatukat is, ami mindenki számára ingyenessé tette volna a minimális mértékű víz-, gáz- és áramhasználatot. Varju László elfogadhatatlannak nevezte, hogy nem egyforma az állami és az egyházi iskolák támogatása, ahogy azt is bírálta, hogy az ajánlott, de nem kötelező védőoltásokért fizetni kell. A képviselő kiállt a családi pótlék megduplázása, a méltányossági nyugdíjemelés és a digitális oktatás támogatása mellett. Szerinte ez a gyengeség és a gyávaság költségvetése, mert politikai gyávaság nem szembenézni a járvány következményeivel, a büdzsé pedig szakmailag is gyenge.

A Párbeszéd szerint a bosszú költségvetését szavazta meg az Országgyűlés. Burány Sándor, a párt egyik frakcióvezető-helyettese szerint ugyanis az ellenzéki települések jövőre az ideinél jóval kisebb összegből gazdálkodhatnak majd, Budapest pedig nettó befizetővé válik. Úgy vélte, a költségvetésnek ahhoz is segítséget kellett volna nyújtania, hogy az emberek megőrizhessék a munkahelyüket, vagy ha elveszítették azt, akkor kellő jövedelmük legyen addig, amíg állást nem találnak. A Párbeszéd ezért azt javasolta, hogy az álláskeresési támogatás összegét emeljék meg és maximálják a minimálbér kétszeresében, időtartamát pedig újra növeljék kilenc hónapra, de a kormánypártok elutasították az indítványt. Tordai Bence frakcióvezető-helyettes arról beszélt, végre kell hajtani egy zöld fordulatot, fejleszteni kell az egészségügyet, csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket, elősegíteni a társadalmi mobilitást és támogatni az oktatást. Hozzátette: az alapjövedelem bevezetéséről szóló javaslatukat az MSZP és a DK képviselői is támogatták.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője tegnap azt sürgette, hogy a cserben hagyás helyett az újjáépítés költségvetése legyen a 2021-es büdzsé. A politikus szerint a kormányoldalon propagandára, nemzeti konzultációra, a Budapest–Belgrád-vasútvonalra, az oligarchák szállodaépítésére és újabb stadionokra szánnak pénzt. Ezzel azt állította szembe, hogy az MSZP módosító indítványai 588 milliárd forintot irányítanának át a szociális ellátás, 300 milliárdot az oktatás, 950 milliárdot az egészségügy, 250-250 milliárdot az önkormányzatok és egy bérlakásprogram, 500 milliárdot az otthonfejlesztés területére a jövő évi büdzsében.

Támadni mindent, amit a kormány csinál

– Azzal, hogy a baloldal nem szavazta meg a 2021. évi költségvetést, ismét bizonyította, hogy nem érdekli a magyar emberek sorsa – hangsúlyozta a Facebookon közzétett videójában Hollik István. A Fidesz kommunikációs igazgatója kiemelte: a baloldalnak 2009-ben az volt a válasza az akkori válságra, hogy megsarcolta a magyar embereket és további terheket rakott a vállukra. Ezzel szemben a Fidesz–KDNP úgy kezeli a koronavírus által okozott válsághelyzetet, hogy segít az embereknek és a magyar vállalkozásoknak. Hollik emlékeztetett, azzal, hogy a baloldal ma nemmel szavazott a költségvetésre, így nemet mondott ezekre az intézkedésekre is. – Az ellenzéknek egy szempontja van, megtámadni mindent, amit a Fidesz–KDNP csinál, és ha mi igent mondunk, ők biztosan nemet – fogalmazott Hollik István. A politikus szerint ahogy a baloldal nem segítette a járvány elleni védekezést, úgy most sem érdekli őket, hogy az ország költségvetése hozzájáruljon az emberek védelméhez és a gazdasági kihívások megoldásához.

[embed]https://www.facebook.com/hollikistvan/videos/856391774887426/[/embed]

Hollik István ismertetése szerint ezért a jövő évi költségvetésben szerepel a 13. havi nyugdíj visszaépítése és a nyugdíjprémium, továbbá jövőre a tankönyvek már teljeskörűen ingyenesek lesznek. Emellett tovább bővül a családok támogatása, 2021. július 1-jétől a csecsemőgondozási díj a bruttó bér 70 százalékáról 100 százalékra nő, a közszférában pedig jövőre 390 milliárd forinttal több jut a bérekre, mint idén. Folytatódik az adócsökkentés is, a kisvállalati adó, a kiva 11 százalékra mérséklődik.