A gazdaságvédelem és a családok büdzséje a jövő évi

Minden lényeges terület több forrásból gazdálkodhat 2021-ben, a jövő évi költségvetés a gyermekeket nevelő családok és a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és létrehozásához nyújt támogatást – jellemezte Varga Mihály az Országgyűlés által elfogadott törvényt. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy jövőre is nullszaldós lesz az állam működése.

Fotó: MTI

– A jövő évi büdzsé a gazdaságvédelem költségvetése, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a javaslat általános vitájában. Ezt követően az Országgyűlés elfogadta Magyarország 2021-es központi költségvetését 133 igen, 61 nem szavazattal. A tárcavezető a szavazást követően sajtótájékoztatón elmondta: a költségvetés fontos részét képezi a járvány elleni védekezési alap 3000 milliárd forinttal és a gazdaságvédelmi alap 2250 milliárd forinttal.

A fő feladat a tárcavezető szerint a magyar gazdaság védelme és megerősítése, mindezt adócsökkentéssel és fegyelmezett költségvetéssel oldják meg. A gazdasági növekedés várhatóan 4,8 százalék lesz, az infláció három százalék, az államháztartási hiány pedig 2,9 százalék úgy, hogy 221 milliárd forint tartaléka is lesz a költségvetésnek, ami 0,4 százalékot jelent.

Az előző évekhez hasonlóan

az állam működése 2021-ben is nullszaldós,

tehát a közszolgáltatások – többek között az egészségügy, az oktatás és a honvédelem – költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza.

A költségvetés vitája során több tétel emelkedett, így az a forrás, amely a csecsemőgondozási díjat hetvenről száz százalékra növeli – az idei 72 milliárd forint helyett jövőre már 93 milliárd forint szerepel ezen a soron –, emellett az élelmiszerbiztonságra is ötven százalékkal több jut. A többletet a kisadózás szabályainak változásából eredő fehéredés, bevételnövekedés fedezi. Az önkormányzatok állami támogatása 16 százalékkal, 120 milliárddal 865 milliárdra növekszik. Ha a gazdaság közel öt százalékkal nő, akkor arányosan az önkormányzatok bevétele is tovább növekszik. Ugyanakkor az alacsonyabb adóerejű önkormányzatokra is kiterjesztik a szolidaritási hozzájárulás fizetését, ezért az idénre tervezett 43 milliárd forint helyett jövőre 165 milliárd forint folyhat be ezen a címen.

Fotó: MTI

Újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta, hogy eddig közvetlenül 480 milliárd forintot fizettek ki járványelhárítási célra. Hozzátette, hogy jövőre minden egyes területre több forrás jut, mint az idén, amit a jövő évi gazdasági növekedés tesz lehetővé, ugyanakkor az adócsökkentések több forrást hagynak a gazdaság résztvevőinél.

Az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 23 465 402 millió forint, bevételi főösszege 21 974 178 millió forint, hiánya pedig 1 491 223 millió forint.

Az államadósság-mutató 2021-ben várhatóan 69,3 százalékra csökken a 2020 végére várható 72,6 százalékról.

A büdzsé egyik pillére a már említett egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap, amely tartalmazza az emberek védelméhez, a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat. Az alap bevételét képezi a kiskereskedelmi adó (54 milliárd forint) és teljes egészében a gépjárműadó (87 milliárd forint) is. Ebben az alapban vannak társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások is, például a táppénz vagy a csecsemőgondozási díj.

A költségvetés másik kiemelt pillére a gazdaságvédelmi alap, amely a gazdaság védelmével és az újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremti meg a szükséges fedezetet, 2600 milliárd forintot meghaladó összegben.

Álláskeresési ellátásokra az idei 83 milliárd forint helyett 108 milliárd forint lesz jövőre, a közfoglalkoztatásra, vagyis a Start-munkaprogramra a 2020-as mintegy 140 milliárd forint után 2021-ben 165 milliárd forintot szánnak. Nullás összeggel szerepel a törvényben az Európai Unióból érkező járvány elleni támogatások alapja, amely az unióból esetlegesen érkező támogatások fogadását hivatott biztosítani.

A pénzügyminiszter korábban azt mondta, 2021-ben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat, így

jövőre közel 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, ami 67 milliárddal magasabb, mint idén.

Fenntartják a családi adórendszert, emelik az ápolási díjat, növelik az óvodai és bölcsődei férőhelyek számát.

Varga Mihály közölte azt is, oktatásra 2021-ben mintegy 2230 milliárd forintot fordítanak, ami 78 milliárddal több, mint idén. Jövőre 4477 milliárd forintot biztosítanak a közszférában dolgozók bérére, ami 387 milliárddal magasabb az ideinél. 2021-ben 3915 milliárd forintban határozták meg a nyugdíjbiztosítási alap kiadásait, ez közel 330 milliárddal magasabb, mint idén. Visszaépül a 13. havi nyugdíj: az idősek 2021-ben a januári nyugdíjon felül egy heti nyugdíjat kapnak, erre 77 milliárd forint szerepel a költségvetésben.

2021. január elsejétől 11 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. A kisadózók tételes adója (kata) szabályainak szigorítása miatt pedig az eredetileg tervezett 197 milliárd forint helyett 237 milliárd forint bevételre számítanak.

A tárcavezető jelezte azt is, hogy ugyancsak az elfogadott módosító indítványok teremtik meg a lehetőséget

a gyermek diabétesz centrumok fejlesztésére, az iskolaőri hálózat működtetésére,

az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatóinak bérrendezésére, Budapest és a fővárosi agglomeráció, a kerületi úthálózat indokolt fejlesztésének a támogatására, valamint a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram folytatására. Hozzátette: Az idei 75 milliárd forintról jövőre 97 milliárd forintra emelkedik a közszolgálati média támogatása.