Az idén némileg megtorpan a járvány hatására a bérek emelkedése, ugyanakkor a költségvetés jövőre ismét gyorsuló keresetnövekedéssel számol a gazdaság újraindulásával párhuzamosan. A korábbi években jelentős keresetemelkedés ment végbe idehaza és a régióban is, a dinamikus bérnövekedés nem változtatta meg Magyarország költségoldali versenyképességét. A most elfogadott dokumentum szerint a kormány továbbra is napirenden tartja, hogy a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó középtávon 11,5 százalékra csökkenjen a jelenlegi 15,5 százalékról, ezzel ellenpontozva a növekvő bérterheket. A 2016-ban elfogadott, több évre szóló program célja, hogy a munkatermelékenység növelése révén tartósan hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez, illetve a versenyképesség javításához. A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2016-ban még 27 százalék volt.
Az elmúlt évek kedvező munkaerőpiaci folyamatait a koronavírus-járvány megakasztotta. Hatására számos ágazatban jelentős keresletcsökkenés tapasztalható, illetve számos, nemzetközi értékláncokba ágyazott termelő függesztette fel átmenetileg tevékenységét, ami visszavetette a vállalkozások foglalkoztatási hajlandóságát, ennek következtében átmenetileg a munkanélküliek számának emelkedése és a foglalkoztatottak számának csökkenése prognosztizálható. Ezeket a kedvezőtlen folyamatokat azonban érdemben mérséklik a kormány munkahelyet védő, illetve új álláshelyek létrehozását elősegítő intézkedései, valamint a gazdaság újraindítását támogató lépései, mint például a bértámogatás vagy az adó- és járulékcsökkentések.
A főbb munkaerőpiaci várakozások szerint 2021-ben
A kormány a járvány miatt idén a foglalkoztatottság 2,3 százalékos visszaesésével számol a versenyszférában, míg a béremelkedések folytatódnak, bár kisebb mértékben, mint eddig. A keresetek idén nemzetgazdasági szinten 5,7 százalékkal nőhetnek, nagyobb arányban a közszférában, 6,3 százalékkal. A versenyszférában a bérnövekedés üteme 5,5 százalékos lehet.
