Meglepődhettek az ingatlanszakértők

Hosszú, több mint ötéves folyamat tört meg azzal, hogy az év elejére csökkentek a lakásárak 2019 első negyedévéhez viszonyítva. Bár a nagyarányú áremelkedés fékeződése már régebben elkezdődött, de a mostani csökkenésben még nincs benne a járványhelyzet időszaka. Ahogy eddig, úgy most is Budapest szerepe a meghatározó a változásban.

A Magyar Nemzeti Bank már két éve jelezte, hogy jelentősen megnőtt a fővárosban a kínálati piacon a túlértékeltség kockázata Fotó: Bach Máté

Érdekes változást mutat az európai ­uniós országok lakásárainak alakulása. Míg hazánkban az Eurostat adatai szerint 2014 elejétől 2019 júniusáig folyamatos volt a drágulás, sőt az áremelkedés nagy arányával Magyarország sokszor az élbolyban szerepelt a vizsgált országok között, a legfrissebb adatok szerint az utolsó helyre csúsztunk vissza.

Nézőpont kérdése persze, hogy a 2020 első negyedévében éves összevetésben mért 5,4 százalékos, inflációval korrigált módon kimutatott reálárcsökkenést miként értelmezzük. Hiszen régóta témát szolgáltatott a lakások – főként Budapesten tapasztalt – nagymértékű drágulása. A Magyar Nemzeti Bank már két éve jelezte, hogy az erős drágulás révén jelentősen megnőtt a fővárosban a túlértékeltség kockázata. Becslésük szerint tavaly az első negyedévben az egyensúlyi szintet mintegy 15 százalékkal haladták meg a budapesti lakásárak.

Az OTP Ingatlanpontnak az Eurostat-adatokat értékelő elemzése szerint az árcsökkenés, illetve az árváltozás irányának hirtelen változása meglepetésként érte az elemzők nagy részét. – Bár a negyedéves változást mutató index már 2019 harmadik negyedévében negatívba váltott, előtte 22 negyedéven át tartott a folyamatos drágulás, Európában a harmadik leghosszabb ideje. Az éves szintű változást mutató indexben pedig fél évvel ezelőttig, öt negyedéven át elsők voltunk. Volt tehát jele a lassulásnak, ám az, hogy a 27 ország között már idén év elején a sereghajtók lettünk az árnövekedésben, igencsak váratlan – magyarázta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi évek gyors ütemű drágulása révén a 2015-ös szinthez viszonyítva a 2020. első negyedévi magyarországi árszint csaknem 45 százalékkal magasabb, ami még mindig a legnagyobb növekmény ebben az időszakban ­Európában.

Valkó Dávid szerint izgalmas időszak előtt állunk, mivel az ármozgás trendszerűvé csak több negyedév azonos irányba mutató változása után válik. A jelenlegi látványos, már 2019-ben kezdődő és elsősorban Budapestet sújtó forgalomcsökkenés meghatározó az országos átlagárak alakulásában is.

A Magyar Nemzeti Bank már két éve jelezte, hogy jelentősen megnőtt a fővárosban a kínálati piacon a túlértékeltség kockázata
Fotó: Bach Máté

Ezekben az adatokban ugyanakkor még nem mutathatók ki a járványhelyzet okozta piaci változások. Az árak alakulásáról egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre erről az időszakról, ám abban a legtöbb hozzáértő egyetért, hogy bizonyos mértékben tovább csökkenhettek a lakásárak.

Egyedülálló mérséklődés

A koronavírus-járvány előtti időszaknak számító első negyedévben Luxemburgban és Észtországban tíz százalékot meghaladó lakásár-növekedést mért az unió statisztikai hivatala éves összevetésben. A vizsgált 27 ország túlnyomó többségében 4–10 százalékkal drágultak a lakóingatlanok ebben az időszakban. Hazánkon kívül számottevő csökkenés sehol nem történt: Írországban mutattak még ki minimális, inkább stagnálásnak megfelelő csökkenést, Cipruson pedig nem változtak az árak.