Átverik a dolgozókat Gyurcsányék

Rendszeresen hazudik a munkavállalóknak a Demokratikus Koa­líció. A Gyurcsány-párt az elmúlt időszakban egyebek mellett az Audi több ezer fős leépítését, európai minimálbéreket, illetve országos munkanélküliségi hullámot is vizionált. A baloldal dolgozókat érintő álhírei ugyanakkor rendre megdőlnek: a DK-hoz közeli szakszervezetek és a párttagok állításait a hazai munkáltatók rendre megcáfolják, míg Dobrev Klára az Európai Bizottság világos közléseivel ellentétes álhíreket terjeszt idehaza.

A bukott miniszterelnök és felesége leépítési hullámokról, egységes európai bérekről és óriási munkanélküliségről terjeszt álhíreket Fotó: Mirkó István

sőt továbbra is az első öt legkedvezőbb adatokkal rendelkező ország között szerepel hazánk: a márciusi 3,6 százalékról júniusra 4,8 százalékra emelkedett az állástalanok aránya. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint Svédországban, ahol a gazdasági érdekek miatt nem vezettek be korlátozó intézkedéseket a járvány terjedésének lassítására, jóval nagyobb mértékben, a márciusi 6,8 százalékról 9,2 százalékra nőtt a munkanélküliség. Ausztriában ebben az időszakban 4,7 százalékról 5,7 százalékra, a jobb adatokkal rendelkező Hollandiában pedig 2,9-ről 4,5 százalékra nőtt a munkanélküliség. A járvány kezdeti időszakában leginkább érintett Spanyolországban az állástalanok aránya június végére elérte a 16 százalékot, míg Görögországban a várakozások szerint a márciusi 14,5 százalék után ismét megközelítette a húsz százalékot.

Gyurcsány Ferenc pártja az álhírterjesztéstől sem riad vissza: augusztus elején Varju László, a DK alelnöke, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke saját információira hivatkozva azt állította, kétezer munkavállalónak készül felmondani a győri Audi Hungária Kft., ezzel kisebb pánikot keltve a gyár munkavállalói között. Ezt az értesülést az Audi szinte azonnal cáfolta, a helyben működő Audi Hungária Független Szakszervezet pedig arra emlékeztetett, a munkaadó és a munkavállalói képviselet között létrejött megállapodásban rögzítették a határozatlan idejű szerződéssel dolgozók foglalkoztatására vonatkozó garanciákat.

A bukott miniszterelnök és felesége leépítési hullámokról, egységes európai bérekről és óriási munkanélküliségről terjeszt álhíreket
Fotó: Mirkó István

A DK-hoz közel álló Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig rendre azt állítja, a kormány a munkavállalók ellenében kedvez a foglalkoztatóknak. A kétéves munkaidőkeret bevezetésével a képviselet ismét rabszolgatörvényről beszél, holott a 2018 végén nagy botrányt keltett hároméves munkaidőkeret bevezetéséről elsőként a szövetséghez tartozó Vasas Szakszervezetek állapodott meg egy pécsi vállalattal, még jóval a járvány előtt, 2019 őszén. A munkavállalók döntő többsége ebből a munkaidőkeret-szabályozásból semmit sem vett észre. A Gyurcsány egykori államtitkára, Kordás László vezette szakszervezeti szövetség ráadásul következetesen azt sugallja a munkaadó és a munkavállaló egyezségétől függő változások – például a home office – bevezetéséről, hogy az csakis a munkavállaló elnyomásával, a foglalkoztató egyoldalú döntésével jöhet létre, ezzel sokszor

indokolatlan feszültséget keltve a beosztott és a vezetőség között.

Nem csak a hazai munkaadók és a munkavállalói tapasztalatok mondanak rendszeresen ellent a DK állításainak. Dobrev Klára álhíreit egyenesen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke buktatta le. Dobrev már a legutóbbi európai parlamenti választási kampány óta azt állítja, a tervek között szerepel az Európai Egyesült Államok létrehozása, ennek előszeleként pedig az uniós szintű minimálbérszabályok bevezetése. Gyurcsányné ezen állítását ugyanakkor rendre megcáfolja az Európai Bizottság: Brüsszel immár többször bejelentette,

szó sincs a bérekkel kapcsolatos egységesítésről,

tehát az európai integráció ezen a területen nem lesz szorosabb. Ennek ráadásul olyan nagy és gazdag tagországok az akadályozói, mint Svédország vagy Ausztria, ahol nincs országos szintű minimálbér, ágazatonként változik a kötelező legkisebb kereset.

Dobrev európai parlamenti képviselőként – szintén Brüsszel világos közlésével ellentétesen – többször azt állította, az európai szakszervezetek és egyéb szervezetek a jövőben beleszólhatnak a kormány és a hazai szociális partnerek közti megállapodásokba. Ennek alapja, hogy a Gyurcsányékhoz közeli szakszervezetek a nemzetközi kapcsolataikat felhasználva azt a látszatot keltik, hogy itthon nem működik a munkaadói, munkavállalói és kormányzati hármas párbeszéd, holott ők is részt vesznek ezeken az egyeztetéseken. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ráadásul többször kijelentette, előnyösnek tartanák, ha Brüsszel döntene a magyar keresetekről.