Hajráznak a Budapest–Pireusz vonalon

A Budapest–Belgrád–Pireusz vasútikonténer-selyemút több szakaszán is jelentős munka folyik: hazánkban megkezdődött a kivitelezés, Szerbiában hamarosan elkészül egy fontos vasúti alagút, a görögországi Pireusz kikötő körzetében ugyancsak korszerűsítik a vasútvonalakat.

A magyar terminál jelentős tárolókapacitással segíti a jelenkori selyemúton zajló szállításokat Fotó: Kurucz Árpád

A görögországi Pireusz kikötője az ­Európa és Kína között zajló tengeri kereskedelem egyre jelentősebb tényezőjévé válik. Mint emlékezetes, tavaly ősszel Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök görögországi látogatása alkalmából a tulajdonos Cosco bejelentette, hogy Pireuszt átalakítja Európa legnagyobb kereskedelmi kikötőjévé, és kötelezettséget vállal arra, hogy hatszázmillió eurót költ e cél elérésére. Egy hónappal később a cég 15 százalékos részesedést vásárolt a budapesti BILK konténerterminálban a többségi tulajdonos Rail Cargo Grouptól, hangsúlyozva az intermodális forgalom növekedésének lehetőségeit az elkövetkező években.

A kikötő és a BILK között jelenleg négy nap alatt érnek célba a szerelvények, ez azonban a felére csökkenhet majd, ha a vasútvonalakat korszerűsítik. Jelenleg Pireusz mellett, a Peloponnészosz félszigeten építik át a korábban keskeny nyomtávú vonalat kétvágányú, villamosított pályára. Ugyanez már a korábbi években megtörtént Athén és Theszaloníki között. A korszerű, óránként akár kétszáz kilométeres sebességet is lehetővé tévő vonalat tavaly adták át, amelyen a személyszállítást az olasz nagy sebességű vasút Pendolino szerelvényeivel bonyolítják majd le, ez a beszerzés jelenleg is zajlik – közölte a Railway Gazette.

A magyar terminál jelentős tárolókapacitással segíti a jelenkori selyemúton zajló szállításokat
Fotó: Kurucz Árpád

Görögországból a nem EU-tag Észak-Macedónia pályáin haladnak tovább a konténervonatok, ennek a szakasznak a korszerűsítése is indokolt, a forrás azonban ma még nem ismert. Szerbiá­ban ugyanakkor már jelentősen előrehaladtak a munkálatokkal. Az idén nyáron törték át a vágat falát a Fruška Gora-hegység gyomrában épülő Čortanovci-alagútban: az 1156 méter hosszú második vágat fúrását június 5-én fejezték be, míg az első, 1086 méter hosszú vágatban április 3-án találkoztak a fúrópajzsok. Az alagút két párhuzamos vágatból áll, amelyek hosszúsága összesen 2242,5 méter. Ugyanennek a fejlesztésnek a része egy csaknem három kilométer hosszú, kétvágányú völgyhíd is. Építik a Belgrád–Újvidék vasútvonal további részét is. Jelenleg 28 műtárgyat létesítenek, például viaduktokat, gyalogos-felüljárókat és hidakat. Az állomásokat szintén újjáépítik, a kivitelezők szerint ezekkel a munkákkal 2023 és 2025 között végeznek. A Belgrád–Újvidék után a tervek szerint összesen 33 hónap alatt készül el majd az Újvidék és Kelebia, vagyis a magyar határ közötti, 108 kilométer hosszú szakasz.

Eközben július közepén megkezdődött a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése is.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt mondta, hogy az előkészületek ütemterv szerint haladnak, és a beruházás várhatóan 2025-re készülhet el.