A koronavírus terjedésével az emberek közlekedési szokásaiban is egyre jelentősebbek a változások, a második hullám erősödésével pedig úgy tűnik, ezek a módosulások a vártnál tartósabbaknak is bizonyulnak. Összességében az látszik, hogy
2020-ban mindennél fontosabb szemponttá vált a fertőzésveszély minimalizálása. Ennek nyomán pedig megfogyatkozik a közösségi közlekedési formákat használók száma.
Nincs biztonságosabb az autós közlekedésnél – válaszolta a McKinsey hét ország (Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kína és Japán) lakosai körében idén nyáron végzett felmérésében részt vevők háromnegyede. A második helyen a gyaloglás vagy biciklizés áll 41 és 67 százalék közti aránnyal, míg a fuvarközvetítésben (mint például az Uber) az emberek mindössze 2–12 százaléka bízik.
A május és augusztus között feltett kérdésekre adott válaszokból ugyanakkor kiderül az is, hogy minél fiatalabbakról van szó, annál kevésbé tekintik biztonságosnak a saját autót, ahogyan a magukat alacsony jövedelműeknek vallók sem mindig értékelik a saját gépkocsi nyújtotta védelmet.
Az egészségvédelmi intézkedések növelik ugyan a közösségi közlekedési módok használatának esélyét, de azokat sem értékelik egyformán az utasok. Az emberek 48 százaléka szerint a legtöbb pluszpont a rendszeres fertőtlenítésért jár, a második helyen a fizikai távolságtartás szabályai (40 százalék) állnak, míg a hőmérsékletmérés (29 százalék), a személyes érintkezést akadályozó fizikai elválasztók (26 százalék), illetve a buszok üresen várakozása indulás előtt (16 százalék) lejjebb vannak a preferencialistán.
Az óvintézkedésekkel legkönnyebben a kínaiakat és az olaszokat lehet rávenni a közösségi közlekedés ismételt használatára – mutat rá a felmérés. A hét vizsgált országban a megkérdezetteknek 29 százaléka válaszolt úgy, hogy semmilyen körülmények között nem választaná a közösségi közlekedést.
