A dán kormány a héten törölte az engedélyek kiadását, amelyek alapján új gáz- és olajlelőhelyeket tárhatnak fel a cégek az Északi-tengeren. A dán környezetvédelmi miniszter szerint ez egy komoly lépés abba az irányba, hogy véget érjen a fosszilis üzemanyagok kitermelése és felhasználása. Igaz, erre meglehetősen hosszú idő áll rendelkezésre: a kitűzött céldátum 2050.
Dánia jelenleg az Európai Unió legnagyobb olajkitermelője.
Igaz, az öreg kontinensen nála jóval nagyobb mennyiséget hoz felszínre a nemrég a szervezetet elhagyó Nagy-Britannia, valamint Norvégia, amely az Európai Gazdasági Térség tagja. A BBC szerint Dánia napi 103 ezer hordó olajat termelt ki tavaly, 20 különböző olaj- és gázmezőn.
A döntés hosszabb távon komoly bevételkiesést jelenthet az országnak, mivel azóta, hogy 1970-ben megkezdték a kitermelést, az olajjövedelem nem kis mértékben járult hozzá a dán jóléti állam kiépítéséhez. A döntés időzítésében persze szerepet játszhatott az olajárak idei nagymértékű csökkenése, miközben a kitermelés költségei folyamatosan emelkednek. Kétségtelen, hogy eközben az ország tengeri szélerőműveket telepít, így az olajkitermelésben dolgozók nagy részének állása nem vész el, az energiaellátást pedig átveszik a megújulók.
Fotó: REUTERS/Bob Strong
A 30 évre tervezett folyamatban, amelynek során beszüntetik a fosszilis tüzelőanyagok energiatermelési célú felhasználását, igen komoly részcélt tűztek ki: 2030-ig 70 százalékkal akarják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, amivel az 1990-es szintet érik el.
A mostani lépés azt jelzi, hogy Dánia komolyan gondolja a hosszú távú terveit, és ez ösztönzőleg hathat más országokra is.
Nagy-Britannia hasonló célokat tűzött ki 2030-ra, kétségkívül a szigetország esetében is könnyítheti a helyzetet, hogy a tengeri szélerőművek, köztük azok, amelyek a parttól távolabb telepíthetők, jó eséllyel vezető szerepre tehetnek szert az áramtermelésben.
