Közben pedig költségnövekedést okoz a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegség elleni védekezés is, rosszabb esetben pedig a teljesítményt rontja a fertőzött szőlőtőkék kényszerű kivágása. Frittmann szerint a fitoplazmát terjesztő amerikai szőlőkabóca fejlődésének kezdeti stádiumában a forgalomban lévő növényvédő szerek még hatékonyak rovar ellen.
A nagyobb területeken történő egyidejű védekezés viszont gondot jelent majd.
A nagy ültetvényeken ugyanis egy időben kellene permetezni több ezer hektáron is, hogy a viszonylag nagy távolságot berepülni képes kabóca ne tudjon olyan ültetvényen megtelepedni, ahol éppen nincs védekezés. Mivel az egyidejű védekezés legfeljebb néhány száz hektáron megoldható, ilyen nagy területeken viszont illuzórikus. Arra lenne szükség, hogy jelenlegi, csupán néhány óráig hatásos szerek helyett az EU által a forgalomból kivont, hosszú hatástartamú, felszívódó készítményekkel is lehessen permetezni. Mindezekkel együtt az is igaz, hogy az aranyszínű sárgaság miatti károk egyelőre még nem felmérhetők.
Az együttes permetezés problémáját az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szőlő, bor, pálinka albizottságának legutóbbi ülésén Font Sándor, a testület elnöke is felvetette, külön kiemelve a Kunsági borvidéket, ahol jellemzően nagyobb területű ültetvényeket művelnek. A probléma azonban sok más borvidéken is hasonló, ahol nagyobb felületen helyezkednek el a szőlőültetvények.
A kabóca pedig nem válogat, a csemegeszőlőt is támadja. Sajnos a klíma kedvez a fitoplazmát vektorként terjesztő kabócának, ahogy az is igaz, hogy egyre újabb, korábban a magyarországi borvidékeken ismeretlen kártevők tűnnek fel a hazai ültetvényekben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!