Egymilliárd dollárt fektet a Mol a zöldjövőbe

– A Mol egymilliárd dolláros befektetéssel készül vezető szerepre a régió körforgásos gazdálkodásában – mondta a Magyar Nemzetnek Hernádi Zsolt. A magyar olajvállalat elnök-vezérigazgatója szerint az új hulladéktörvény hatékonyabb hulladékgazdálkodást tesz lehetővé a mainál, és bármely cég is lesz a koncesszor, azzal Magyarország csak jól járhat.

Fotó: BACHPEKARYMATE

A következő öt évben mintegy egymilliárd dollár (300 milliárd forint) értékben fektet a körforgásos gazdaságot támogató projektekbe a Mol. Az elnök-vezérigazgató ezt abból az alkalomból jelentette be, hogy a társaság elfogadta a 2016-ban meghirdetett hosszú távú stratégia aktualizált változatát. Hernádi Zsolt a Magyar Nemzetnek a részletekről szólva hangsúlyozta: nem elég fenntartható módon működni, ez ma már alapvető elvárás – sokkal többet kell tenniük a vállalatoknak ahhoz, hogy felelős módon részt vegyenek a körforgásos gazdálkodásban. A Mol ebbe az irányba megy, ez stratégiája megújításának a kulcseleme.

Minden második dollárt a karbonsemlegességért

– Ezért a Mol frissített stratégiájában foglalt irányok között szerepel, hogy a vállalatcsoport fenntartható módon állít elő termékeket, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokat gyárt, és fokozza a magasabb hozzáadott értékű petrolkémiai termékek előállítását. A vállalat 1,8 millió tonna üzemanyagot alakít át petrolkémiai alapanyaggá 2030-ig, és felgyorsítja a 2016-ban megkezdett transzformációját. Erre mintegy 4,5 milliárd dollárt (1350 milliárd forintot) költ, így tevékenysége 2050-re karbonsemleges lehet. Ennek érdekében a vállalatcsoport a következő tíz évben minden második dollárt fenntartható projektekre költ – részletezte Hernádi Zsolt.

Hernádi Zsolt szerint a fenntartható működés már alapvető elvárás, ennél többet kell tenniük a vállalatoknak
Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté

Az elnök-vezérigazgató elmondta azt is, hogy

kulcsszereplők maradnak a kutatás-termelésben is, és a vállalat a régió kiemelt szereplőjévé kíván válni a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás területén is, önerős beruházások segítségével.

– Az önerő ebben a kontextusban azt jelenti, hogy látjuk a pénzügyi határainkat, ezért nem szükséges tőkét emelni, extra finanszírozást bevonni. Amennyiben van lehetőség, az állami, uniós támogatás igénybevételét és a zöldkötvény-kibocsátás lehetőségét is mérlegeljük. De az biztos, hogy a teljesítőképességünk határain belül maradunk. Nem növeljük az eladósodottságunkat, és nem megyünk bele extra kockázatba. Eddig is így csináltuk, gondoljunk csak a poliol-üzem 1,2 milliárd eurós beruházására, amelyhez 131 millió eurót kaptunk részben adókedvezményként, részben költségvetési támogatásként. A gumibitumengyár ugyan nagyságrenddel kisebb beruházás, de abban az esetben is élt a Mol a támogatásokkal.

Ezek mind olyan projektek, amelyek a nemzetgazdaság hasznára válnak

– hangsúlyozta Hernádi Zsolt.

Bármely koncesszorral jól járhat az ország

A Mol egyelőre várja a hulladékgazdálkodási rendszer megújítását célzó törvény kihirdetését, amelyet az Alkotmánybíróság döntésében foglaltaknak megfelelően alakított át a kormány, és fogadta el hétfőn az Országgyűlés.

– Hogy ennek kapcsán a Molnak milyen szerepe lehet, még nem látjuk. Az, hogy a koncessziót milyen formában és feltételek mellett írják ki, a törvény végrehajtási részéből derül ki. Az biztos, hogy az új szabályozás sokkal markánsabb, hatékonyabb hulladékgazdálkodást tesz lehetővé a mainál.

Bárki is indul a koncesszióért, és bármelyik cég is nyeri meg, a magyar társadalom jól fog járni.

Az a pazarlás, ami a mai hulladékgazdálkodást jellemzi Magyarországon, nem megengedhető. Nálunk sokkal gazdagabb országok sem engedik ezt meg maguknak. Rengeteg újrahasznosítható anyagot temetünk a föld alá, amit nagy energia- és anyagráfordítással gyártottunk le. A múlt év végéig el kellett volna érni Magyarországon az ötvenszázalékos újrahasznosítási arányt, ehhez képest 37 százalékot sikerült teljesíteni – jellemezte a helyzetet és a kilátásokat Hernádi Zsolt, hangsúlyozva, hogy a Mol eddig is részt vett az újrahasznosításban.

– Az elmúlt évben például 65 ezer tonna fáradt olajat forgattunk vissza anyagában kétszáznegyvenezer tonna bitumen gyártásába. Már a 2016-ban bejelentett hosszú távú stratégiánkban erőteljesen szerepelt ez a szemlélet, és azóta részesedést vásároltunk németországi, műanyagok újrahasznosításával foglalkozó cégekben – tette hozzá.

A vállalat a régió kiemelt szereplőjévé kíván válni a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás területén is
Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté

– E szemléletre szükség is van, hiszen a Mol – méretéből adódóan – nagy mennyiségű hulladékot kezel jelenleg is. Ennek egy részét újrahasznosítjuk, másik részét pedig átadjuk olyan vállalatoknak, amelyek képesek azt megfelelően kezelni – mondta az elnök-vezérigazgató, utalva a hazai hulladékkezelési piacon előforduló visszásságokra.

Hangsúlyozta azt is, hogy 2030-tól évi százezer tonna műanyag újrahasznosítására lesz képes a vállalat. Pillanatnyilag, egyebek mellett, a csomagolóanyagok visszaépítésével foglalkozik, és fokozatosan építi ezt a területet.

– Egyértelmű cél a gumibitumen-üzem kapacitásának a bővítése is. Jelenleg évente így akár félmillió gumiabroncsot is újrahasznosíthatunk. Amint látjuk a kereslet növekedését, bővülhet a zalaegerszegi üzem kapacitása is, amire jó az esély, hiszen külföldön is keresett a termék – beszélt a Magyarországon is nagy problémát okozó használt gumiabroncsok újrahasznosításának egyik gazdaságilag is optimális módjáról a Mol első embere.

Üzemanyag helyett kilométerek

A társaság a stratégia jegyében folytatja benzinkútjai átalakítását fogyasztási állomásokká, ahol sokfajta üzemanyagot és sokfajta terméket árulnak. – Mintegy kétezer töltőállomással rendelkezünk a régióban, és azt látjuk, hogy az emberek szívesen térnek be hozzánk. Nemcsak tankolnak, hanem igénybe veszik a kényelmi szolgáltatásainkat. Az elmúlt években a régió legnagyobb kávéházlánca lettünk: másodpercenként két kávét adunk el. Elindultunk azon az úton is, hogy a régió mobilitási szolgáltatójává váljunk. Bár a hagyományos üzemanyagok iránti kereslet hosszú távon csökkenni fog, az emberek utazási igénye és a megtett kilométerek száma viszont növekedni. Ezért átalakítjuk magunkat, hogy ne litereket, hanem kilométereket adjunk el. Folyamatosan bővítjük mobilitási szolgáltatásainkat. Tovább erősítünk a városi közösségi autózásban: a Mol Limo igazi siker – nagyon eltaláltuk a fogyasztói igényeket. Az elektromos töltőállomások kiépítését is folytatjuk, jelenleg 75 Mol Plugee van Magyarországon, 161 a régióban – részletezte az elnök-vezérigazgató.

Végezetül azt hangsúlyozta, hogy szerinte nem az a kérdés, hogy ma mit tudunk tenni a környezeti, fenntarthatósági problémák megoldásáért, hanem az, hogy mit kell tenni. – Nem érdemes elodázni a feladatok megoldását, ezeken már ma el kell kezdeni dolgozni – szögezte le Hernádi Zsolt.

Jubileumi becsengetés

A Mol elnök-vezérigazgatója indította el a kereskedést szerdán a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) abból az alkalomból, hogy a vállalat részvényei 25 évvel ezelőtt jelentek meg a platformon. Hernádi Zsolt emellett a tőkepiac fejlesztéséért járó életműdíjat is átvehette a BÉT elnökétől, Patai Mihálytól. A tőzsde a Mol-csoportnak ítélte a felelős vállalatirányításért járó díjat is.

Patai Mihály, Hernádi Zsolt és Máté Tóth István, a BÉT vezérigazgató-helyettese
Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté