A tavalyi év elején még reális célnak tűnt, hogy a magyar államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) mért aránya elérje a maastrichti kritériumokban meghatározott 60 százalékos szintet, ám a kora tavasszal kirobbanó pandémia alaposan átírt minden tervet – állapítja meg elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A mutató a 2019-es 65,4 százalékos szintről több mint 15 százalékponttal emelkedett. A Pénzügyminisztérium pontos előrejelzése szerint az államadósság a GDP arányában tavaly elérte a 81,2 százalékos értéket, ami 15,8 százalékpontos ugrásnak felel meg, Igaz, a szaktárca 2021-re szóló, 3,5 százalékos növekedéssel kalkuláló várakozásai esetén már azt is megemlítette, hogy
a mutató idén 76 százalékos szintre csökkenthet. Majd fokozatosan tovább süllyedhet, s nagyjából 2024-re eléri a 2017-es 72,2 százalékot.
Ezzel a hazai gazdaságpolitika egyébként tökéletes összhangban van a nemzetközi ajánlásokkal, amelyek szerint a pandémia és az abból való gazdasági kilábalás esetén az államadósság kordában tartott növekedése megengedhető – mutat rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány írása. Ezt az általános vélekedést más országok is osztják, és az Európai Bizottság szerint az EU átlagos adósságrátája 15 százalékponttal emelkedhet 2020-ban.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az államadósság-növekedés mögött tehát egyértelműen a magyar GDP jelentős mértékű visszaesése, illetve a Covid–19 negatív gazdasági hatásainak kezelésére elindított, nagyszabású kormányzati intézkedések állnak. A 2020-as költségvetési hiány a GDP kilenc százaléka körül alakul, ami összesen 3600 milliárd forintnak felel meg. A tavalyi büdzsében a kiadások 6600 milliárd forinttal lettek magasabbak. Ebből finanszírozta a kormány, egyebek mellett, a gazdaságélénkítő programokat és támogatásokat.
Az államadósság növekedésének jelenlegi tendenciáit legkevésbé sem lehet és nem is kell összehasonlítani a 2008–2009-es pénzügyi, majd reálgazdasági válság időszakával – figyelmeztet az elemzés.
Jelenleg döntően a pandémia gazdasági hatásainak enyhítésére szánt kiadások rontják az egyenleget, a költségvetési bevételek viszont emelkednek, amelyben fontos tényező a gazdaság általános fehéredése.
A legfontosabb egyensúlyi mutatók nem jeleznek szélsőséges kilengéseket, és egyértelmű, hogy a kormányzat az utóbbi években a hiány szempontjából konzervatív költségvetési politikát folytatott. A hazai adósságszerkezet struktúrájában jelentős változások következtek be: csökkent a devizaarány és a külföldiek kezében lévő magyar adósság. Mindezek tükrében pedig a jelenlegi kormányzat jóval kedvezőbb módon tudja majd finanszírozni a Covid–19-járvány miatt megugró államadósságot, mint a 2008–2009-es válság idején.
