– jelezte Kozsda Imre, majd megemlítette az ilyen típusú támadások harmadik aspektusát is. E szerint a terheléses támadás lehet pusztán álca, amellyel a rosszakaró elvonja az informatikai biztonsági erőforrásokat, hogy a háttérben komolyabb kibertámadást hajtson végre. Ez az eset viszont nagy fokú szervezettséget feltételez.
Fotó: Bach Máté
A védekezésről szólva a főmérnök elmondta, hogy érdemes az internetszolgáltató által nyújtott védelmet igénybe venni, emellett több szinten szükséges a szervezeten belül alkalmazni az elérhető technológiai megoldásokat.
Létezik már mesterséges intelligenciával támogatott védelem, amelyik kiszúrja a szofisztikált és a komplex támadásokat is.
– Persze kérdés az is, hogy az adott cég költségvetése megengedi-e egy komplex védelmi rendszer megvásárlását és fenntartását, folyamatos üzemeltetését. A jellemzően sok millió forintos eszközök megvásárlása alapvető a szolgáltatóknál, ami a végfelhasználó szempontjából is előnyös, ha felhőszolgáltatás részeként gyakorlatilag ugyanazt az infrastruktúrát használhatja a saját védelmére. Az erőforrás bérlésének költségét érdemes összevetni az esetleges leállás okozta veszteséggel – emelte ki Kozsda Imre, példaként említve, hogy
ha egy nagyvállalat honlapja hat és fél percre kiesik a szolgáltatásból, annak a költsége egy egész évre fedezheti a felhős környezetben elérhető DDoS-védelem igénybevételét.
Hozzáfűzte, hogy a kockázatok pontos megismerése után szükséges megállapítani a megfelelő védekezési stratégiát alkotó elemeket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!