Egyre több ország venne részt a vakcinagyártásban

Egyelőre még ­csak hiány fajta van a koronavírus elleni vakcinákból, bár van olyan ország, ahol az oltás jó része máris lezajlott. Nyilvánvaló, hogy az elosztás nemzetközi szinten egyenlőtlen, ezért sok kormány szervezné meg a hazai gyártást.

A Pfizer employee is at work at packaging line of the factory of US multinational pharmaceutical company Pfizer in Puurs on February 22, 2021. (Photo by Kenzo TRIBOUILLARD / AFP) Fotó: KENZO TRIBOUILLARD Forrás: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP

Németország megunta, hogy a jelenleg forgalomba került, koronavírus elleni nyugati vakcinákból az Európai Uniónak aránytalanul kevés jutott, miközben a gyártás nem kis hányada itt zajlik. A Reuters cikke feleleveníti: Dessau városában egy 1921-ben alapított intézet egykor tömegesen gyártott vakcinát, és a korábbi NDK-t ők látták el többféle oltással, mégpedig hatékonyan és sikeresen. A Reuters szerint most, száz évvel később újra fel akarják pörgetni a gyártást, ami nem feltétlenül saját fejlesztést jelent: valamelyik meglévő terméket is készíthetik az adott gyógyszercéggel megegyezve, mégpedig olyan mennyiségben, hogy a helyi ellátás és az export egyaránt biztosított legyen. A dessaui gyár most az AstraZenecával tervez közös beruházást indítani, amelynek eredményeként jövőre havi 30-40 millió adagos termelést érnének el, így éves szinten gyakorlatilag az EU lélekszámának megfelelő gyártókapacitásuk lenne.

Reiner Haseloff, Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke elmondta, hogy véleménye szerint az államnak akár szövetségi, akár tartományi szinten úgy érdemes a vakcinagyártással foglalkoznia, ahogy ezt például az energiatermelésben teszi. Az ellátás biztonsága szempontjából ott is jelentős az állam szerepe, adott esetben meghatározó szereplőként tud fellépni a pia­con akár az ellátásbiztonság növelése vagy adott esetben klímavédelmi szempontok érvényesítése érdekében.

A Pfizer egyik európai gyára
Fotó: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP

Kevés ország van, amely a gyógyszergyártókat befolyásolni tudja, de pont az egyébként kevés gazdasági ágba beavatkozó Egyesült Államok volt az, amely a járvány kezdete után előírta a gyógyszergyáraknak, hogy létesítsenek gyártóbázist vagy alakítsanak át más létesítményt erre a célra, de ezt finanszírozta is az Operation Warp Speed program részeként, és látszik, hogy már az engedélyezés előtt fel tudták pörgetni a Pfizer oltásának gyártását, és ennek köszönhetően lassan mindenkit beoltottak az országon belül, aki erre első körben jelentkezett.

Több ország tervezi, hogy az AstraZenecával állapodik meg arról, hogy helyben megkezdjék a gyártást, köztük Ausztrália, Japán, Brazília és Thaiföld.

Egyes európai országok, mint Dánia vagy Ausztria kutatási-fejlesztési alapokat hoznak létre, amelyek lehetővé tennék a saját fejlesztéseket, gondolva arra is, hogy az esetleges vírusmutációk miatt a későbbiekben módosított vakcinákra is szükség lehet, akár hosszabb távon is. Európán kívül Izrael tervez hasonló megoldást, bár most az első körben biztosították, hogy a Pfizer vakcinájából annyi legyen nekik, hogy mostanra a lakosság több mint felét beoltották. Említésre méltó még India, ahol most is nagy a gyártókapacitás, és az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália további bővítést szándékozik finanszírozni az országban, jócskán megnövelve a globális gyártókapacitást.

Természetesen a gyártók egy idő után maguk is felpörgetik a termelést, sőt túlkínálatot hoznak létre, ahogy ez a kapitalizmusban alapesetben megszokott a legtöbb terméknél és szolgáltatásnál. Most azonban nincs idő kivárni ezt a természetes folyamatot, miután emberéletekről van szó, ugyanakkor nem is biztos, hogy csak egyszeri esetről van szó. A gyógyszergyárak mellett a kormányok is elgondolkoznak azon, hogy ha a jövőben esetleg hasonló járványhelyzet alakul ki, legyen olyan bármikor indítható gyártókapacitás, amely az adott vakcina kifejlesztése után azonnal tömeges termelésre állítható, és a lakosság gyorsan hozzájuthasson az oltáshoz.