Járvány előtti szinten az amerikai államkötvények hozama

Az amerikai tízéves államkötvény hozama 1,6 százalék fölé emelkedett, ami önmagában nem tűnik soknak, ugyanakkor tavaly március után többnyire egy százalék alatt volt a szint. Normalizálódik a gazdaság, vége a válságnak, de az inflációtól is tartanak a befektetők.

A fejlett országok nagy részében az utóbbi öt-hat évben mélyre süllyedtek az állampapírok hozamai, köszönhetően a jegybankok rendkívül laza monetáris politikájának.

Ezzel olcsóbb lett az államadósság finanszírozása, ugyanakkor a befektetők nem feltétlenül elégedettek, hisz sok esetben az inflációnál alacsonyabb hozammal kell beérniük,

de Európa sok országa esetében az a szélsőséges helyzet is előállt, hogy a kötvények hozama negatív, mégpedig hosszú ideje.

Az amerikai hosszabb kötvényhozam hosszú ideig, lényegében a járvány kitöréséig nem süllyedt extrém mélységekbe: a tízéves kötvény hozama éveken át két-három százalék között mozgott. Sőt 2019 végén már két százalék alá került, de aztán a koronavírus-járvány kitörése után, amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed korlátlan államkötvény-vásárlási programmal sietett a gazdaság segítségére, a hozam hatalmasat esett, jóval egy százalék alá. Az amerikai államkötvények befektetői rétege azonban szélesebb, mint bármely más kötvényé: sok ország tart belőlük jelentős mennyiséget devizatartalékát befektetve,

de akkor nem tartják meg a kötvényt, ha az nem kínál értékelhető hozamot.

Ennek következménye, hogy ezek a kötvényhozamok sosem estek olyan mélyre, mint az európai országok kötvényei, sőt most minden jel arra mutat, hogy a befektetők már a járvány előtti hozamokat igénylik.

Emelkedő hozamok
Fotó: Reuters

Ettől a folyamattól sokan megijednek, azt feltételezve, hogy a hozamemelkedés átterjedhet más piacokra is, és akkor erősen megdrágul a válság miatt hatalmasra duzzadt államadósságok finanszírozása. Egyelőre azonban ez a folyamat igen mérsékelten jelentkezik, hisz sok európai országban továbbra is negatív a hozam, ami hosszabb távon nem is tűnik fenntarthatónak, még kevésbé racionálisnak, hisz a beavatkozó jegybankokon kívül ki az, aki negatív hozammal vesz meg egy befektetési eszközt? Legfeljebb néhány olyan alap, amelynek alapszabálya miatt kötelező tőkéje egy részét az adott országok állampapírjában tartani, még ha veszít is rajta.

A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy visszatér a járvány előtti állapot,

amikor az amerikai hosszabb hozamok lényegesen magasabbak voltak, mint az európaiak.

Ami a magyar hozamot illeti, sosem esett olyan mélyre, mint az eurózóna országaié, a mostani 2,8 százalékos szint bőven az elmúlt két évben jellemző 1,7 és 3,5 százalék közti sávon belül van.