Nincs olyan ország, amelynek a költségvetését ne írta volna felül a koronavírus-járvány, és bár hazánk esetében sem volt másképp, a 2008-as válsághoz képest az a nagy különbség, hogy ez a a költségvetés ütésállóbb volt, ahogy a magyar gazdaság is ellenállóbb – fogalmazott Varga Mihály a Portfólió.hu-nak adott interjújában. A pénzügyminiszter a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban elmondta, hogy 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve lesz.
– A gazdaságvédelem mellett alapvetően a hosszú távon ható, versenyképességet javító intézkedésekre kell a hangsúlyt tenni. A következő két év igazolhat bennünket – mondta. A munkaerőpiaci helyzet biztató, a beruházási ráta pedig magas – tette hozzá.
A Pénzügyminisztérium és a Költségvetési Tanács közötti, a 2022-es büdzsé hiány- és államadósság számait érintő vitájával kapcsolatban a pénzügyminiszter elmondta,
a Költségvetési Tanács európai összevetésben is példátlanul erős jogosítványokkal rendelkezik, és amikor annak idején meghagyták, sőt, megerősítették ezeket a jogosítványokat, még más volt a helyzet.
– Amikor jóval három százalék alatti hiányra tervezett a kormány, az államadósság pedig folyamatosan csökkent, akkor kevésbé merültek fel ilyen szakmai viták. Most a helyzet megváltozott, a Költségvetési Tanács úgy gondolja, hogy nagyobb tere lenne a hiány mértékének csökkentésére, mi pedig azt mondjuk: segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig – magyarázta Varga Mihály.
A Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot,
a következő év második negyedévében fogjuk elérni a 2019-es szintet
– hangsúlyozta a tárcavezető.
– Nyitunk, és így nyitnak a korlátozott ágazatok is. Azt várjuk, hogy a második negyedévben nagyon erős felpattanás lesz” – mondta. A mély bázisnak is köszönhetően éves alapon 12-14 százalékos növekedés lesz a második negyedévben, az év egészében pedig tartható lesz a négy százalék feletti gazdasági növekedés. A magyar gazdaság kibocsátása az év második felében meghaladja a 2020-as évét, ez azt is jelenti, hogy növekszünk, de még nem érjük el a 2019-es, válság előtti szintet, a pénzügyminiszter szerint ez 2022 második negyedévében fog megtörténni.
Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország egyelőre nem veszi igénybe az uniós helyreállítási alap hitel lábát, Varga Mihály elmondta: az RRF (helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz) által biztosított hitelt 2023 végéig bármikor lehet igényelni, és szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja a hitelfelvételt.
Az euró bevezetésével kapcsolatos kérdésre pedig megismételte a korábbi álláspontot:
az euró bevezetése nem feltétel, hanem következmény.
