A jövő év még a mérsékelt hiánycsökkentés éve lesz

Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfóliónak adott interjújában. Mivel 2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése, mint amit a Költségvetési Tanács látna. Egyebek mellett az euró bevezetését firtató kérdésre azt felelte: az euró bevezetése nem feltétel, hanem következmény.

„A tervünk az, hogy megszüntetjük Magyarország kiszolgáltatottságát” Fotó: Kurucz Árpád

Nincs olyan ország, amelynek a költségvetését ne írta volna felül a koronavírus-járvány, és bár hazánk esetében sem volt másképp, a 2008-as válsághoz képest az a nagy különbség, hogy ez a a költségvetés ütésállóbb volt, ahogy a magyar gazdaság is ellenállóbb – fogalmazott Varga Mihály a Portfólió.hu-nak adott interjújában. A pénzügyminiszter a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban elmondta, hogy 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve lesz.

Ha kanyarban akarunk előzni, jobban kell nyomni a gázt – fogalmazott Varga Mihály

– A gazdaságvédelem mellett alapvetően a hosszú távon ható, versenyképességet javító intézkedésekre kell a hangsúlyt tenni. A következő két év igazolhat bennünket – mondta. A munkaerőpiaci helyzet biztató, a beruházási ráta pedig magas – tette hozzá.

A Pénzügyminisztérium és a Költségvetési Tanács közötti, a 2022-es büdzsé hiány- és államadósság számait érintő vitájával kapcsolatban a pénzügyminiszter elmondta,

a Költségvetési Tanács európai összevetésben is példátlanul erős jogosítványokkal rendelkezik, és amikor annak idején meghagyták, sőt, megerősítették ezeket a jogosítványokat, még más volt a helyzet.

– Amikor jóval három százalék alatti hiányra tervezett a kormány, az államadósság pedig folyamatosan csökkent, akkor kevésbé merültek fel ilyen szakmai viták. Most a helyzet megváltozott, a Költségvetési Tanács úgy gondolja, hogy nagyobb tere lenne a hiány mértékének csökkentésére, mi pedig azt mondjuk: segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig – magyarázta Varga Mihály.

A Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot,

a következő év második negyedévében fogjuk elérni a 2019-es szintet

– hangsúlyozta a tárcavezető.

– Nyitunk, és így nyitnak a korlátozott ágazatok is. Azt várjuk, hogy a második negyedévben nagyon erős felpattanás lesz” – mondta. A mély bázisnak is köszönhetően éves alapon 12-14 százalékos növekedés lesz a második negyedévben, az év egészében pedig tartható lesz a négy százalék feletti gazdasági növekedés. A magyar gazdaság kibocsátása az év második felében meghaladja a 2020-as évét, ez azt is jelenti, hogy növekszünk, de még nem érjük el a 2019-es, válság előtti szintet, a pénzügyminiszter szerint ez 2022 második negyedévében fog megtörténni.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország egyelőre nem veszi igénybe az uniós helyreállítási alap hitel lábát, Varga Mihály elmondta: az RRF (helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz) által biztosított hitelt 2023 végéig bármikor lehet igényelni, és szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja a hitelfelvételt.

Az euró bevezetésével kapcsolatos kérdésre pedig megismételte a korábbi álláspontot:

az euró bevezetése nem feltétel, hanem következmény.

Vagyis nem az euró szükséges ahhoz, hogy Magyarország versenyképesebb legyen, hanem versenyképesnek kell lenni, hogy az euróövezethez csatlakozhassunk. Emlékeztetett arra is, hogy az euroövezeti tagság egy euróövezeti gazdaságot sem tudott kellően megvédeni a súlyos pénzügyi válságtól.