A rezsicsökkentés esetleges megkérdőjelezéséről beszélt Surányi György korábbi jegybankelnök a Rákosmenti Tisza-sziget rendezvényén. Bejelentése nagy figyelmet kapott, bár feltételeket is jelzett, mikor jöhet el ennek az ideje: „miután véget ér a szörnyű orosz agresszió, esetleg az energiaárak tovább normalizálódnak”. Igen óvatosan fogalmazott, azt ugyanis nem javasolná egyetlen kormánynak sem, hogy „azzal kezdje”.
A kiemelt figyelem ugyanakkor indokolt, amelynek az oka az, hogy a hazai lakosság döntő része számára a 2013-ban indult rezsicsökentés teszi elviselhetővé az érintett szolgáltatások költségét. A háztartási áram- és gáztarifák hosszabb ideje a legalacsonyabbak az Európai Unióban, azonban éppen ezért nagy terhet is okoznak a költségvetésnek.
Azonban ennek a tehernek a vállalása, a rezsi alacsony szintjének és a piaci áraktól való eltérésének a garantálása kardinális szociálpolitikai döntés, ezért nem feltétlenül kiadási oldaláról kell vizsgálni. Mivel pedig a rezsicsökkentés minden magyar állampolgárnak jár, nincs terítéken a jövedelem szerinti differenciálása sem. Viszont további, szociális támogatások elérhetők.
A hivatkozott indoklással egybecsengve az energiapiaci szakértő is arra mutatott rá a Világgazdaságnak, hogy a magyar rezsicsökkentett tarifa politikai, és nem kereskedelmi állásfoglalás. Balogh Józseftől azt kérdezte a lap, hogy mennyivel nőnének a lakosság kiadásai a rezsicsökkentés esetleges eltörlése esetén. Válaszában kifejtette, hogy a rezsicsökkentett tarifa komplex termék, és azért nehéz árazni, mert sokféle árampiaci terméket kell figyelembe venni. Például
- a folyamatosan előállított zsinóráram árát,
- a kiegyenlítő energia árát
- és mindenféle egyéb díjat, költséget.
Ezért pontosan nem lehet megjósolni, hogy ezeket a költségelemeket egy rezsicsökkentés nélküli időszakban később, hogyan áraznák be.
Azonban más úton már el lehet indulni. Míg ugyanis a 2022-es energiaválság idején a rezsicsökkentés nagyon sokba került a költségvetésnek, körülbelül kétezermilliárd forintba, ma már „csak” nyolcszázmilliárdba, ekkora keret szerepel a 2025-ös költségvetésben.
Ha szakmai alapon kellene árazni a rezsicsökkentés megszüntetése utáni tarifát, akkor pont ezt az extra nyolcszázmilliárdot kellene a lakosságtól beszedni
– közölte.
