Elképesztő dolgok kerülnek a szelektív hulladékgyűjtőkbe

Még mindig nem egyértelmű sokak számára a szelektív hulladékok helyes gyűjtése. A szemétszállítást végzők találkoztak már üveg és textilmaradványokkal is, de van, aki a CD-ket is a szelektívbe dobja. Van helyes módszer, az alapszabályok egyértelműek.

Ha a képen láthatóhoz képest rendezetten készítjük a kukák mellé a szelektív többletet, elviszik Forrás: AFP

A szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékok típus szerinti szétválasztása az egyik legfontosabb ahhoz, hogy csökkentsük a természetre rakódó terheket, azonban sokan nem gyűjtik helyesen a szelektívet. A DTkH Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai a legváltozatosabb dolgokkal találkoztak a szelektív kukák ürítésekor – derült ki egy helyszíni beszámolóiból.

Sokaknak még nem egyértelmű a szelektív hulladékgyűjtés, a tartályokból előkerült már előkerült már üveggyapot, textil, bőrkabát, parabolaantenna (Fotó: Vajda János)

A tartályokból előkerült már üveggyapot, textil, bőrkabát, parabolaantenna, használt pelenka, de találtak már állattetemet is. Ezeket a hulladékudvarokban kell leadni, kivéve a használt pelenkát, ami kommunális hulladék részét képezi.

Sokan rosszul válogatják tehát szét a hulladékot, pedig a szelektálás fontos, hiszen lehetővé teszi, hogy az újrahasznosítható anyagok – mint a papír, műanyag, fém és üveg – visszakerüljenek a körforgásba. Ez jelentősen csökkenti az energiafelhasználást – például egyetlen újrahasznosított alumíniumdoboz 95 százalékkal kevesebb energiával készül újra, mintha friss nyersanyagból gyártanák le –, a természetes erőforrások kitermelését, illetve a hulladéklerakók terhelését.

Sokszor találkoznak például szennyezett anyagokkal, mert az élelmiszer-maradékos dobozokat sokan a szelektívbe dobják, pedig ezek nem újrahasznosíthatók. Nem valók a szelektívbe a veszélyes hulladékok – például elemek, izzók, gyógyszerek – sem, ezek külön gyűjtést igényelnek. Gyakori hiba a szelektálásnál a hulladékok keverése is, többen ugyanis nem különítik el megfelelően az anyagokat. Például a fémkupakot nem választják le az üvegről, vagy a papírt nem szedik ki a műanyag csomagolásból. Kerülnek a szelektívbe újrahasznosításra nem alkalmas műanyagok is, például habosított polisztirol, CD tok. Textil, ruhák, cipők sem valók oda, ezek számára is külön gyűjtőpontok vannak.

A helyes szelektív gyűjtés

Alapszabály, hogy csak tiszta, száraz anyagokat dobjunk a szelektív gyűjtőbe és mindig különítsük el az eltérő anyagokat (például fém, papír, műanyag). Az pedig magától értetődő, hogy veszélyes vagy biológiailag lebomló hulladékot ne tegyünk a szelektív gyűjtőbe.

Agatics Roland, a DTkH ügyvezetője arról számolt be, hulladékbegyűjtő kollégái nap mint nap, azaz műszakonként találkoznak olyan kukákkal is, amiket nem raknak ki az út szélére, pedig így kellene. Ám ezen is tud bárki változtatni, ha a kukások munkáját segíteni akarja – hívta fel a figyelmet.

A hulladékgazdálkodási szakértő beszélt arról is, hogy egy-egy kukás napi műszakonként átlagosan 800-1000 kukát is megmozgat, a kukásautó hátuljára fel-felkapaszkodó két kukás tehát kétszer ennyit. Ennek egyre növekvő része a szelektív hulladék – papír, fém, műanyag –, ami helyesen külön gyűjtve sok helyen már több is, mint a kommunális szemét. A DTkH kukásautóin dolgozó munkatársak pedig arra biztatnak, hogy ha valakinek mondjuk sok műanyagfóliája keletkezik ingatlanfelújítás miatt – de lehet szó kartonról és más egyéb, szelektíven gyűjthető hulladékról is –, ezeket akkor is érdemes kitenni a sárga tetejű szelektív kuka mellé, ha nem fér bele, mert az így kirakott szelektívet is elviszik. Azt pedig elmondták: hálásak lennének, ha a háztartásoknál nem raknának bele a szelektívbe olyasmit, ami a háztartási hulladékos kukába való.