időjárás 29°C Pál 2022. június 30.
logo

Brüsszel előtt a helyreállítási terv

Kiss Gergely
2021.05.14. 06:44
Brüsszel előtt a helyreállítási terv

Két hónapja van az Európai Bizottságnak arra, hogy értékelje azt a dokumentumot, amely a helyreállítási alap magyarországi felhasználásának tervét mutatja be. Hazánk továbbra is csak azokat a forrásokat hívná le, amelyeket nem kell visszafizetni. Az uniós hitelből egyelőre a tagállamok többsége sem kér.

Megkapta az Európai Bizottság a magyar kormánytól azt a tervet, amely alapján hazánk felhasználná a helyreállítási és ellenálló képességi eszköz forrásait. Ez az alap azért jött létre, hogy segítse mérsékelni a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági következményeit. A pénzügyi kerete 672,5 mil­liárd euró, azaz mintegy 235 ezermilliárd forint. Ebből 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd euró pedig hitel. Magyarországnak 16,8 milliárd euró (mintegy 5900 milliárd forint) jut. Az összegből több mint 2500 milliárd forintot úgy lehet elkölteni, hogy azt nem kell visszafizetni. A többi része kölcsön, amely kamatostul visszajár.

A kormány a hitelkeretet egyelőre nem kívánja felhasználni, ahogy a tagállamok többsége sem. Kapkodni nem kell, mert erre 2023-ig van lehetőség.

A magyar terv fő eleme az egészségügyi rendszer fejlesztését célozza meg. Erre a források 34,1 százalékát fordítaná a kormány. Olyan beruházások, megoldások valósíthatók meg, amelyek hozzájárulnak az egészségben eltöltött évek meghosszabbításához, a betegutak lerövidítéséhez. Ez tartalmazza a szolgáltatások színvonalának emelését, valamint az infrastrukturális és informatikai feltételek javítását. Szintén kiemelt terület a környezetbarát közlekedés és az oktatási rendszerek fejlesztése. Erre a két területre a keret 25, illetve 20,4 százalékát fordítaná hazánk. Jut pénz a körforgásos gazdaság kialakításának elősegítésére is, amely csökkenti a háztartások és a gazdaság által termelt hulladék mennyiségét, és fokozza a fejlett technológiákon alapuló környezetbarát újrahasznosítását. A keret lehetőséget ad a legelmaradottabb települések felzárkóztatásának gyorsítására is.

A tervet úgy kellett összeállítani, hogy a pénzből finanszírozott átalakítások és beruházások hozzájáruljanak közös uniós célok eléréséhez. Ez pontosítva azt jelenti: a tagállamoknak a források 37 százalékát úgy kell felhasználniuk, hogy segítse a klímacélok teljesülését. A keret húsz százalékával pedig a digitális átállást kell előmozdítani. Ha ez nem teljesül, akkor az unió nem adja áldását a források lehívásához. A kormány szerint a magyar helyreállítási program minden eleme összhangban van a közös célkitűzésekkel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében – a távirati iroda ismertetése szerint – közölte, a magyar terv a zöldátállás, az egészségügy, a kutatás, a digitális gazdaság, a kohézió és a közigazgatás területei köré szerveződik. Az uniós testület a következő két hónapban értékeli a benyújtott dokumentumot. Ha ez megtörténik, akkor az Európai Unió Tanácsának négy hét áll a rendelkezésére, hogy a bizottsági javaslatot elfogadja. A tagállamoknak évente kétszer kell majd jelentést tenniük a program előrehaladásáról. Az Európai Bizottság éves jelentést készít az Európai Parlamentnek és a tanácsnak. Az értékelést az utóbbi testületnek kell elfogadnia.

A helyreállítási alap mellett a jelenlegi hétéves uniós költségvetési ciklusban további uniós pénzek állnak rendelkezésre: a kohéziós forrásoktól az agrártámogatásokig. Ez – 2018-as áron számítva – meghaladja a tízezermilliárd forintot.

Magyarország 2022-es költségvetése rögzíti, hogy a gazdaság újraindítása, a családok segítése és a munkahelyteremtés áll a középpontban. Ezért a hazai források mellett minden felszabadítható és még le nem kötött (a 2014–2020-as időszakból maradó) uniós pénzt, valamint a 2021–2027-es pénzügyi periódus támogatásait főként ezeken a területeken használjuk fel.