Több milliárd ember lehet vevő a videójáték-versenyekre

A fél világot érdekli – szokás mondani olyan történésekre, lehetőségekre, amelyek sokakat lázban tartanak. Az e-sport, vagyis a versenyszerű videójátékozás iránt mindenféle túlzás nélkül igaz az állítás: becslések szerint hárommilliárd ember találhatja meg a szórakozását abban, hogy másokat néz, amint videójátékkal játszanak. És sokan nem állnak meg itt, fogadnak is. Tavaly óta már itthon is lehet e-sport-fogadást kötni, s érdektelenségről szó sincs: volt olyan hét, amikor a magyar játékosok a labdarúgómeccsek után az aktuá­lis e-sport-mérkőzésekre tették a legtöbb tétet.

A szakember szerint a szülőknek kulcsszerep jut a megelőzésben Fotó: REUTERS/Mike Blake

Figyelik például, hogy a FIFA focis játéknál a játékos mennyi időt vár, mielőtt az általa irányított virtuális focistával ellövi a labdát.

Ki mire lő? A videójáték-ipar fejlődése érdekes kihívást jelent a sportfogadást szervező vállalkozásoknak, e kihívás pedig éppen a videójáték-ipar működésének alapvető sajátosságából fakad. Minden időszaknak megvannak ugyanis a legnépszerűbb játékai, ám könnyen megeshet, hogy ami idén igen kedvelt, és adott esetben tíz- és százmilliók játszanak vele rendszeresen, az öt év múlva már csupán szép emlék, játéktörténeti mozzanat lesz. Ezt elkerülendő, a játékfejlesztők évről évre csiszolják, tökéletesítik terméküket, s erre az ­e-sport-fogadás szervezőinek is figyelniük kell. Akár egy aprónak tűnő változtatás is felforgathatja az addigi erőviszonyokat, ezzel egészen új dimenziók is megnyílhatnak azok előtt, akik fogadni szeretnének az adott játékkal játszókra. Ráadásul a videójátékok világában egyik napról a másikra is felbukkanhatnak új, igen sikeres játékosok. A Szerencsejáték Zrt. kínálatában jelenleg 14 különböző típusú e-sport szerepel. Megtalálhatók az úgynevezett sportszimuláció típusú játékok, vagyis amikor a játékosok például fociznak, kosárlabdáznak, jégkorongoznak videójátékon ellenfeleikkel, emellett klasszikus ­e-sport-játékok (mint például a CS:GO vagy a Dota2) is akadnak a fogadási listában. A virtuális tér küzdelmeire természetesen a való világ eseményei is alapvető hatást gyakorolhatnak. Bizonyára a focis videójátékok fejlesztői és használói is érdeklődéssel figyelték az európai szuperliga ötletének minapi berobbanását, majd villámgyors – de lehet, hogy csupán időszakos – kimúlását. Ha a legnagyobb labdarúgóklubok elképzelése valóra válik, s létrejött volna egy, a legnagyobbaknak szóló bajnokság, akkor a videójátékokat is át kellett volna alakítani, a változtatásokat pedig az e-sport-fogadásnak is követnie kellett volna.

– A tiszta versengés mellett több más tényező is lényeges – folytatta Horváth Zoltán. Így például az, hogy megfelelő, szervezett versenysorozatok legyenek, amelyeken jelentős nyereményekért küzdenek az e-sportolók. S elengedhetetlen az is, hogy kellő mennyiségű információ álljon rendelkezésre, vagyis a sportfogadók alaposan megismerhessék a játékosokat. – Ugyanolyan statisztikákra van szükség, mint pél­dául a labdarúgócsapatoknál vagy a bokszolóknál. Nyilvánosnak kell lennie például, hogy az e-sportoló hány meccset játszott, mennyi alkalommal nyert. Egy idő után megtudható, miben jó, mik a gyengeségei – magyarázta a sportfogadási vezető. Az információk megfelelő megjelenítéséért egyébként a Szerencsejáték Zrt. a közelmúltban külön internetes oldalt is indított, emellett egyes e-sport-összecsapásokat a cég már közvetít is az internetes oldalán.

Merthogy idehaza hatalmas az érdeklődés az e-sport-fogadás iránt.

– Volt olyan hét, amikor a foci után a második legnagyobb forgalmat az e-sport hozta, általában azonban a hatodik legnépszerűbb sportág a fogadásoknál. A labdarúgás mellett csupán a kosárlabda, a tenisz, a kézilabda és a hoki előzi meg

– mondta Horváth Zoltán. A bevétel is ehhez igazodik: az e-sport hozza immár a sportfogadásból származó árbevétel öt százalékát. – Ez komoly részesedésnek számít – jegyezte meg a szakember.

Mint megtudtuk, leginkább a 20–29 éves korosztály fogad idehaza az ­e-sport eseményeire, de az idősebbek sem zárkóznak el. – Az e-sport-versenyeket rendszerint délelőttönként tartják meg, amikor más meccsek nemigen vannak. Sokan így kiegészítő játékként tekintenek az e-sport-találkozókra – ismertette az elmúlt nyolc hónap tapasztalatait a szakember. Külön érdekesség, hogy a fogadások több mint felét a lottózókban teszik meg a hazai játékosok, vagyis az elektronikus sportra nem elektronikus úton érkezik a tétek nagyobb csoportja.

Horváth Zoltán végezetül arról beszélt: a Szerencsejáték Zrt. ezután is nagy figyelmet fordít majd az e-sportra, s lehetőségeihez mérten igyekszik is segíteni a magyarországi e-sport-életet. Az állami cég éppen ezért kötött együttműködést nemrégiben a Magyar E-sport Szövetséggel.