Hagyomány és haladás találkozása a pénztárcákban

A koronavírus egyfajta katalizátorként hatott az elektronikus fizetések térnyerésére, megváltoztatta az emberek mindennapi szokásait. Ezzel párhuzamosan a készpénz némiképp veszített korábbi dominanciájából, ugyanakkor változatlanul a legfontosabb fizetési lehetőségnek számít Magyarországon – állapította meg legfrissebb elemzésében az Oeco­nomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Az a biztos, ami a pénztárcámban lapul, és azonnal tudok vele fizetni

– vallják ma is sokan, akik minden külső körülménytől elvonatkoztatva, a készpénz egyeduralmára esküsznek. A bankjegyekhez való ragaszkodás magával hozta a készpénz felhalmozását is – mutatott rá kutatási anyagában Végső Tamás és Bódi-Schubert Anikó. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai kiemelték, hogy 2020. március közepén alig két hét leforgása alatt a magyarok 250 milliárd forint készpénzt vettek fel, ami a korábban megfigyelt adatok alapján öt-hét hónapnyi adagnak felel meg. Az egész tavalyi évben a forgalomban lévő készpénzállomány megközelítőleg tíz százalékkal növekedett, decemberre meghaladta a 7200 milliárd forintot.

A jegybank értékelése szerint a készpénzfelhalmozás jelentős mértékét elsősorban nem a vásárlások lebonyolítása, hanem a kialakuló bizonytalan helyzet miatti tartalékolás vezérelte,

mivel 2020 márciusában kiugró kereslet mutatkozott a magasabb (tíz- és húszezres) címletű bankjegyek iránt.

A hazai hitelintézeti szektorban 2020 év végén összesen több mint 10,4 millió bankszámlát vezettek, amelyekhez mintegy tízmillió darab fizetési kártya tartozott. Az MNB statisztikája szerint 2020 decemberében a lakossági betéti kártyák forgalomban lévő mennyisége megközelítette a nyolcmilliót, míg a vállalatok esetében több mint 750 ezer darabot számlált. 2020-ban a fizetési kártyák aktivitása is jelentősen növekedett: az első és második negyedévben még hatmillió körüli kártyát használtak, a harmadik és negyedik negyedévben 6,1, illetve csaknem 6,6 milliót.

A magasabb összegű vásárlásokat jellemzően a készpénz helyett más, alternatív megoldással egyenlíti ki a lakosság
Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet

A jegybanki adatok szerint 2020-ban a vásárlások 77 százalékánál fizettek készpénzzel, míg az elektronikus megoldások részaránya 23 százalékot tett ki. A vásárlások értékét tekintve a készpénz aránya megközelítette a 60 százalékot. Vagyis a magasabb összegű kiadásokat jellemzően a készpénz helyett más, alternatív megoldással egyenlíti ki a lakosság. Így szinte bizonyosra vehető az is, hogy a készpénzhez a magyar lakosság elsősorban a hagyomány miatt ragaszkodik. Európában egyébként a mediterrán országokban még a magyarországi szinthez képest is nagyobb a készpénzhez való ragaszkodás.

Ami már jól bevált

A gyakorlatban is egyre több tény szól az elektronikus megoldások növekvő népszerűsége mellett. Az online kiskereskedelmi forgalom 2020-ban rekordot döntött, miközben a készpénz mint fizetési mód mérséklődött. Az Oeconomus Alapítvány által citált, a GKI Digital és Árukereső által készített friss kutatás szerint ugyanis tavaly a magyar e-kereskedelmi szektor kimagasló, 45 százalékos növekedést mutatva megközelítette a 910 milliárd forintos forgalmat. Emellett a Szép-kártya használata továbbra is kimagasló népszerűségnek örvend a koronavírus-járványban. Legalább ennyire fontos az elektronikus előrelépésben az MNB által szorgalmazott, 2020. március 2-án elindított egységes azonnali fizetési rendszer is. A 24 órás megoldást használatát hamar megtanulták az ügyfelek, azon egy év alatt csaknem 150 millió átutalást hajtottak végre, összesen 30 ezermilliárd forint értékben. A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy az elindított átutalások maximum öt másodperc alatt teljesülnek.