időjárás 13°C Adalbert 2022. szeptember 27.
logo

Informális tárgyaláson született megállapodás a gazdák jövőjéről

Nagy Kristóf
2021.06.26. 07:18
Informális tárgyaláson született megállapodás a gazdák jövőjéről

Elvben már megállapodott az Euró­pai Parlament (EP) a tagállamokkal az új Közös Agrárpolitikáról. Úgy tűnik, több vitás kérdésben a tagállamok akarata érvényesült azt követően, hogy az elmúlt hetekben kemény bírálat érte az uniós intézményeket a májusi tárgyalások kudarca miatt. A döntés még nem végleges, várhatóan a jövő héten állapodnak meg hivatalosan a felek az agrárreformról.

Célegyenesbe értek a tárgyalások az új uniós Közös Agrárpolitikáról (KAP): megszületett a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is elfogadható kompromisszumos megállapodás a tegnapi, informális egyeztetésen – közölte az Európai Parlament.

Az eddig nyilvánosságra hozott információkból az derül ki, hogy a május végén botrányba fulladt háromoldalú – a tagállamok miniszterei, az Európai Bizottság és az Európai Parlament közti – csúcstalálkozót követően a parlament számos vitás kérdésben engedett a tagállamoknak.

Az egyeztetések során a tagállamok célja, hogy összhangba hozzák a gazdák versenyképességét és a zöldintézkedéseket.

Komoly vita folyt arról, hogy a tagállamoknak mekkora forrást kell fordítaniuk a KAP új zöldintézkedésére, az úgynevezett agroökológiai alapprogramra. A tegnapi informális egyeztetésen ebben a kérdésben kompromisszumos alku született, a közvetlen támogatások 25 százaléka fordítandó ezekre az új zöldintézkedésekre. A tagállamok – köztük Magyarország – eredetileg a közvetlen támogatások húsz százalékát, az EP harminc százalékát javasolta elkülöníteni.

A tanács már korábban hajlandó lett volna elmozdulni álláspontjáról, de a parlament mindeddig elutasította a most elfogadott kompromisszumos javaslatot.

A harmincszázalékos zöldráfordítással a miniszterek szerint már érdemben csökkent volna a gazdák versenyképessége.

Szintén megállapodtak a kis- és közepes gazdaságok, valamint a fiatal gazdák támogatásáról. A kisebb termelők támogatására a közvetlen kifizetések tíz százalékát különíthetik el a tagállamok, a fiatal gazdák támogatására pedig az agrárköltségvetés három százalékát fordítanák.

Az évek óta húzódó agrárreformmal kapcsolatos vita középpontjában a zöldcélok és a gazdák versenyképessége áll
Fotó: Mirkó István

A tagállamok és az uniós intézmények egyetértenek abban, hogy az új KAP-nak hozzá kell járulnia az európai zöldmegállapodás (Green Deal) céljaihoz, vagyis fenntarthatóbbá és környezetkímélőbbé kell tenni a mezőgazdaságot. A tagállamoknak ehhez igazodó stratégiát kell készíteniük, amelyet az Európai Bizottság hagy jóvá. Fontos előrelépés a tegnapi informális egyeztetésen, hogy a nemzeti stratégiákat Brüsszel az országok sajátosságait figyelembe véve fogadná el, ezzel

a bizottsági tervekkel szemben jóval nagyobb mozgásterük maradna a tagállamoknak.

A tegnapi elvi megállapodást követően a végleges szöveget még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és a tagállamok minisztereit tömörítő tanácsnak, ezt követően léphet csak életbe 2023-tól az új agrárpolitika – mutatott rá közleményében az EP. A hivatalos megállapodásra a jövő hét elején kerülhet sor.

A felek már május végén arra számítottak, hogy megszületik a KAP-alku, ám a csúcstalálkozó botrányba fulladt. Ennek oka, hogy az Európai Parlament az utolsó pillanatban a tagállamok számára elfogadhatatlan javaslatcsomaggal állt elő, amely elsősorban az Európai Bizottság és Frans Timmermans bizottsági alelnök irreális zöldelvárásait tartalmazta, felrúgva a korábban már megkötött részegyezségeket.

A tagállamok miniszterei akkor példátlan egyetértéssel utasították vissza az EP diktátumát, és hagyták el a tárgyalásokat. A csúcstalálkozó kudarcáért szokatlanul kemény bírálatot kaptak az uniós intézmények a tagállamoktól és a gazdaképviseletektől is.

A tagállamok és az uniós intézmények még a portugál uniós elnökség alatt meg szeretnének állapodni az agrárreformról. Az évek óta húzódó tárgyalások miatt 2021 óta átmeneti időszak határozza meg a gazdák munkáját: a korábbi uniós költségvetési ciklus támogatáselosztási gyakorlata érvényes, de már az új, 2021–2027-es költségvetési ciklus forrásainak terhére.

A 2027-ig tartó uniós pénzügyi ciklus teljes költségvetésének 32 százaléka jut az agráriumnak,

vagyis mintegy 121 milliárd euró, azaz több mint 42 ezer milliárd forint.

Észszerű agrárpolitikát követeltek Brüsszelben a gazdák

– Az új KAP-ról mielőbb meg kell állapodni, az átgondolatlan döntéshozatal ugyanakkor az európai gazdálkodók jövőjét és az élelmiszer-ellátás biztonságát is veszélyezteti – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke pénteken Brüsszelben.

A kamara elnöke az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt rendezett, a KAP-ról szóló egységes, gyors és észszerű megállapodás szükségességét sürgető nemzetközi villámakció kapcsán a távirati irodának azt hangsúlyozta: észérvek mentén, nem vágyálmokra alapozva kell döntést hozni az uniós agrárpolitika reformjáról. Kijelentette: az Európai Parlament nem látja a különbséget a jól hangzó, de irreális, illetve a megvalósítható és hasznos célkitűzések között. Az EP elképzelései összedöntik az európai vidéket, az európai mezőgazdaságot úgy, hogy közben szabadkereskedelmi megállapodásokat kötve az unió területén már nem használt hatóanyagokkal termelt, unión kívüli országokból származó élelmiszereket enged be Európába.

– Ha az EP tovább feszegeti a határokat, az egyre szigorodó előírások és a valóságtól elrugaszkodott célkitűzésekkel azt éri el, hogy a termelők nagy része felhagy a tevékenységével – fogalmazott Győrffy Balázs. A NAK elnöke a gazdákra nézve sértőnek nevezte a gazdákra nézve, hogy egyes politikai körök egyenlőségjelet tesznek a mezőgazdaság és a klímaváltozás közé, a gazda és a környezetszennyező közé.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.