Növeli a térség villamosenergia-rendszereinek rugalmasságát és ellátásbiztonságát, hozzájárul a regionális árstabilitás erősítéséhez és az árak kiegyenlítéséhez a napokban élesedett piacegyesítés. Ennek során a június 18-i szállítási naptól a kelet-közép-európai országok alkotta úgynevezett 4M MC régió (Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia), valamint a nyugat-európai országokat lefedő MRC régió árampiacai kapcsolódtak össze a közös osztrák, német és lengyel határokon. A likvidebb piac egyszersmind kedvezőbb feltételeket teremt a másnapi villamosenergia-kereskedelemben részt vevő szereplőknek.
A lépés jelentőségét és méretét tükrözi az is, hogy még 2012-ben kezdődött az Európai Unió legnagyobb piac-összekapcsolási projektjeként – tájékoztatott a HUPX, a magyar áramtőzsde. Hozzátették:
a Kelet- és Nyugat-Európa másnapi villamosenergia-piacainak egyesítése mellett ez volt az utolsó és egyben a legjelentősebb lépés az egységes európai másnapi árampiac megteremtéséhez.
Hamarosan – nagyjából három hónap múlva – kötik össze a bolgár és a román árampiacot is. Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke az esemény kapcsán hangsúlyozta, hogy ezzel közeledünk az uniós célmodell, a Magyarországot is magába foglaló úgynevezett Core (mag)-régióban az áramlásalapú piac létrejöttéhez, amire 2022 februárjában kerülhet sor. Ezzel egy időben kapcsolódik majd össze a horvát és a magyar hálózat.
Fotó: MTI/Sóki Tamás
Magyarország legerősebb nagykereskedelmi árampiacának, a másnapi piacnak rugalmasan és hatékonyan kell szolgálnia a szereplőket. Ezért – írta a HUPX – hatósági, rendszerirányítói és tőzsdei szinten kezdeményezte, illetve jelentős erőforrásokkal, vezető szerepet vállalva támogatta a kezdeményezést.
Magyar szempontból az osztrák határon való kereskedelem kiemelt jelentőségű, emellett – a közvetett hatás miatt – a cseh–német határon zajló kereskedés is. Az energiapiacokra gyakorolt kedvező hatások között említette az áramtőzsde
Ez utóbbi az olyan, importigényes országoknak, mint jelenleg Magyarország, különösen fontos, hiszen
ezáltal a lehető legkedvezőbb áron szerezhetik be a szükséges energiát, ami végső soron a fogyasztói árakra is kedvező hatással lehet.
Itt elsősorban az ipari fogyasztókra kell gondolni, amelyek, ha alacsonyabb áron jutnak az áramhoz, kedvezőbb feltételekkel termelhetnek, működhetnek, vagyis javul a versenyképességük a nemzetközi piacokon.
Járulékos stratégiai haszon
A projekt magyar résztvevőinek fontos járulékos stratégiai haszon, hogy az EU-s villamosenergia-piacok fejlesztésének irányait meghatározó jelentős nyugat-európai piacokkal közös döntéshozó testületekbe kerülnek. Az energiahivatal nemcsak kezdeményező, de a kezdetektől vezető, koordináló pozíciót töltött be, a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. pedig projektvezetőként vezényelte le a hét ország tizenhat energetikai vállalata részvételével megvalósított munkát.
