Tudnak valamit a családi vállalkozások

Kevesen gondolnák, hogy egy cég tartós és strapabíró működésének titka nem a régi aranyszabályok követésében rejlik, hanem sokkal inkább egy sor rugalmas változtatásban, amelyeket jó ütemben hajtanak végre – állapították meg a hazai és nemzetközi résztvevők a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) tartott 3. Nemzetközi családi vállalatok konferencián. Az esemény alapanyagaként Wieszt Attila és Drótos György, a BCE berkein belül működő Családi Vállalatok Központ tudományos munkatársai­nak kutatása szolgált, amely már tavaly elkészült, ám azt akkor a koronavírus-járvány miatt nem lehetett nagyobb plénum előtt bemutatni.

– Ha csak a felszínt nézzük, akkor a családi vállalatok kevésbé innovatívak, gyakran kockázatkerülők, amikor nagyobb beruházásokat kellene végrehajtaniuk. Vonakodnak külső szakértőkkel együttműködni és nem szívesen vesznek fel hitelt – mutat rá Wieszt Attila a felmérésében.

– Majd ugyanezen vállalkozókról nem sokkal később az is kiderül, hogy gyakran egyedülálló szakértelem birtokosai egyes részpiaci termékek és technológiák esetében.

Hatékonyan tudják mozgósítani és kombinálni a cégen belüli tudást, miközben szorosan együttműködnek a legfontosabb partnereikkel.

Ami ennél is meglepőbb: számos családi vállalat nemcsak a lépésről lépésre megvalósított, de a radikális innováció terén is élen jár. Többen akadnak közülük, akik akár alapvető változásokra is hajlandók annak érdekében, hogy hosszú távon fennmaradjanak. Mindezzel gyakran agilisabban és előremutatóbban reagáltak, mint sok nem családi versenytársuk – mutat rá a felmérés. Az azonban biztos, hogy minden vállalkozást komoly erőpróba elé állított a koronavírus-járvány, beleértve a családi vállalatokat is.

Tamás Ervin szülei borászkodással kezdték, de ma már egy sor más termékkel is foglalkoznak a családi vállalkozásban
Fotó: Havran Zoltán

Wieszt Attila és Drótos György mindketten a magyarországi családi vállalkozásokról készítettek kutatást, de eltérő témában. A Wieszt Attila által vezetett kutatás azt vizsgálta, hogyan zajlik a Magyarországon működő családi vállalkozások esetében az utódlás folyamata, míg Drótos György a koronavírus-járvány hatásait és a vállalkozók reakcióit, viselkedését vette górcső alá.

Wieszt Attila úgy véli, hiába készült rengeteg kutatás ezen a területen, még sok a fehér folt. Sokan nehezen szabadulnak attól a mítosztól, hogy az utódlás egységes, belátható és ezért jól tervezhető folyamat. Ehhez képest inkább az derült ki, hogy e kérdések nagyban függnek az elődök és az utódok között lévő kapcsolattól, és sokkal inkább egy több szakaszból álló egyezkedés során dől el, mennyire lesz sikeres a folyamat. A váltás a cég élén soha nem egyszerű, és Wieszt Attila szerint a helyzetet különösen megnehezítheti, ha nem sikerül megfelelően felosztani egymás között a feladatokat.

Amennyiben az előd minden feladatot átad és látványosan hátralép, az visszaüthet, hiszen az új szerepbe került utódnak sokszor van szüksége tanácsra a helyzetek megoldásához.

A Drótos György által vezetett kutatás a magyarországi családi vállalatok és a koronavírus által okozott járványhelyzet összefüggéseit vizsgálta. Több mint háromszáz családi vállalatot vontak be a kérdőíves felmérésükbe 2020. október és 2021. január között. A cégek saját 2020-as terveikhez képest 41 százalékuknál tapasztalható csökkenés, míg 22 százalékuk növekedés következett be, 36 százalékuknál a tervezetthez képest nem változott az árbevétel.

A Családi Vállalatok Központ tudományos munkatársai­nak kutatása a hazai cégek generációváltásáról már tavaly elkészült, ám azt akkor a koronavírus-járvány miatt nem lehetett nagyobb plénum előtt bemutatni
Fotó: Havran Zotán

A kutatás során gyűjtött adatok szerint

a cégek 76 százalékánál nem kellett változtatni az operatív működésen, ahol pedig igen, ott sok esetben gyors döntéseket hoztak a családon belül.

Ilyen például egy textiltermékeket előállító vállalat gyártásának átállása maszkgyártásra, esetleg egy családi cég gyors profilváltása: helyi kifőzdéből ételkiszállításra.

A családi vállalkozások további jellemzője, hogy törekednek a megbízható munkaerő megtartására, elbocsátások helyett inkább átvezénylik, illetve átképzik az alkalmazottaikat. Továbbá az is jellemző volt, hogy a cégtől általában távol lévő családtag a korábbiak­nál erőteljesebben kapcsolódott be a munkába, de erre abban az esetben is sor kerülhetett, ha a vezetők betegség miatt kiestek a napi teendőkből – mutatott rá Drótos György.