– Az 5,3 százalékos júniusi inflációs adat meghaladta a várakozásokat, egyúttal jóval a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célja fölött van. Látható, hogy világszerte hasonló folyamatok játszódnak le. Mi magyarázza most a magas inflációt?
– Az infláció emelkedése globális jelenség. A koronavírus-járvány utáni újraindulás ára az árak megugrása.
Minél gyorsabban volt képes egy ország a gazdaságát újraindítani, annál korábban jelentkezett ez a hatás.
A fogyasztói árak emelkedése júniusban nemcsak Magyarországon, de az Egyesült Államokban is öt százalék fölé ugrott, és a régiós gazdaságokat is az árak szokatlanul erős növekedése jellemzi. A várakozások szerint a következő hónapokban az eurózónában is az infláció gyorsulása jelentkezik. A világpiacon a nyersanyagok ára és a szállítási költségek is számottevően emelkedtek. Az olaj ára tavaly júniushoz képest több mint nyolcvan százalékkal emelkedett, a széné két és félszeresére nőtt egy év alatt. Mindeközben az alumíniumért, a rézért, a nikkelért és a cinkért átlagosan már több mint másfélszer annyit kell fizetni, mint egy évvel korábban. A búza csaknem negyven százalékkal drágult. A Kínából Európába irányuló szállítások költsége tavaly június óta több mint hétszeresére nőtt. Elsősorban ezen hatások okozzák az infláció emelkedését. Magyarországon ebből a leglátványosabb az üzemanyagok drágulása, amihez hozzájárul a dohánytermékek jövedéki adójának idei kétlépcsős emelése is. Ez a két hatás önmagában 2,1 százalékpontot tett ki a júniusi, 5,3 százalékos hazai árindexből.
– Az infláció 2017 óta a jegybank háromszázalékos célja körül alakult a pandémia kitöréséig. Lehetett előre látni a megugrását?
– Az árstabilitás elérése gazdaságtörténeti jelentőségű eredmény. Az elmúlt években az MNB európai összevetésben is egyedülállóan sikeres volt inflációs célja teljesítésében; 2017–2020 között háromszázalékos átlagos inflációt figyelhettünk meg, azon belül 2017 januárja és 2021 júniusa közötti 54 hónapból 47-szer, azaz az esetek közel kilencven százalékában az infláció a jegybank által kijelölt három százalék, plusz/mínusz egy százalékpontos toleranciasávon belül alakult. Összehasonlításként: 2001. június és 2013 között az esetek alig több mint negyven százalékában érte el az inflációs célját a jegybank. Azt már előre lehetett látni, hogy a válság megszűnése után a korábbi árupiaci egyensúlyok felborulnak.
Az MNB 2020. december óta folyamatosan figyelmeztetett az infláció idei második negyedévben várható kiugrására. Nem váratlan helyzettel állunk szemben.