A világgazdaság újraindulásának az ára a megugró infláció

Minél gyorsabban volt képes egy ország a gazdaságát újraindítani, annál korábban jelentkezett a fogyasztói árak megugrása, ez látható volt nemcsak Magyarországon, hanem az egész régió­ban – mondta a Magyar Nemzetnek Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a vártnál magasabb inflációról. A szakértő a kiváltó okok között említette a nyersanyagok világpiaci árának emelkedését is, és úgy látja, hamarosan ismét a háromszázalékos jegybanki célnál stabilizálódik a ráta.

Várhegyi Judit MNB főosztályvezető Fotó: MNB

A júniu­si értékkel már elértük a csúcsot, innen fokozatosan, de lefelé vezet az út. A következő hónapokban már alacsonyabb indexeket fogunk látni.

Várhegyi Judit: Az árstabilitás a hosszú távú, fenntartható növekedés alapja
Fotó: MNB

– Lát-e az MNB olyan hazai inflációs tényezőt, ami országspecifikus, tehát szinte csak nálunk jellemző a járvány utáni gazdasági újraindulás során?

– A koronavírus rendkívüli válsághelyzetet okozott. Hirtelen teljes ágazatok álltak le, a külkereskedelem akadozott. A válság egyszerre okozta a gazdaságban a kereslet és a kínálat szűkülését. A kormányok és a jegybankok világszerte gazdaságélénkítésbe kezdtek a járvány okozta károk enyhítése érdekében. A legnagyobb fejlett gazdaságokban a költségvetési és jegybanki gazdaságélénkítő lépések átlagosan a GDP negyven százaléka körül alakultak, míg a feltörekvő országokban ez az arány 18 százalék körül volt. Magyarország élen járt a régió és a feltörekvő országok között is, amiben kulcsfontosságú szerep jutott a gazdasági szereplők széles körének forrást biztosító jegybanki intézkedéseknek, amelyek a járvány kezdete óta összesen mintegy 9800 milliárd forintot tettek ki. A gazdasági nyitás globálisan előbb növelte a keresletet, mint a kínálatot, ami az árak emelkedését okozta. Emellett a rendkívül komplex világgazdasági rendszerben néhány fogaskerék meglazulása is számottevő hatással járhat. Erre mutatott példát a Szuezi-csatorna átmeneti kiesése, illetve a távol-keleti félvezetőipar fellegvárait sújtó ítéletidő globálisan is érezhető hatása. Mindezekhez képest az infláció emelkedésében a hazai tényezők szerepe lényegesen csekélyebb. A dohány jövedéki adójának már említett – az EU-nak vállalt kötelezettségből – eredő emelése mintegy 0,7 százalékponttal járult hozzá az inflációhoz. Ezenkívül speciális, a hazai újranyitásból eredő hatásokkal a gazdaság néhány ágazatában találkozhattunk. A sikeres átoltási programnak köszönhetően a gazdasági élet idén áprilisban újraindult. Április végén már kinyithattak a vendéglátóhelyek teraszai, májustól pedig újra elérhetővé váltak a szálláshely-szolgáltatások, az állatkertek, uszodák, fitnesztermek, mozik és színházak. A korai nyitás által érintett szolgáltatásoknál a kereslet gyors megjelenése elsősorban a vendéglátásban és a turisztikai ágazatban okozott a korábbiaknál nagyobb áremeléseket. Ezek hatása eddig az inflációban 0,4 százalékpont volt.

– Mikor tér vissza az infláció alacsonyabb szintre, illetve a jegybanki cél közelébe? Milyen tényezők támasztják alá ezt az előrejelzést? Mit tesz a jegybank ennek érdekében?

– Jelenleg a legfontosabb feladat a tartós, tovagyűrűző hatások megelőzése. El kell kerülni, hogy a fogyasztói árak aktuális, külső hatásokra bekövetkező emelkedése beépüljön a jövőbeni várakozásokba, és további áremelkedési hullámot váltson ki. Ezért kezdte el júniusban az MNB a kamatemelési ciklusát, és folytatja mindaddig, amíg az inflációs kilátások három százalékra csökkennek. Az inflációs csúcson már jó eséllyel túl vagyunk. A proaktív jegybanki lépések hatásai pedig 2022 elejétől már egyértelműen érezhetővé válnak. Ennek köszönhetően jövő év elejétől az infláció várhatóan előbb négy százalék alá süllyed, majd 2022 közepétől ismét a háromszázalékos célon stabilizálódik. A jegybank az elmúlt években sikeres volt az árstabilitás elérésében, ez fontos gazdaságtörténeti siker, amiből nem engedünk. Az árstabilitás, az alacsony inflációs közeg az egész gazdaság érdeke és a hosszú távú, fenntartható növekedés alapja.