Dolgozna ingyen három hetet Von der Leyen kedvéért?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke klímavédelmi kívánságlistája árkot ás a tagállamok között, és tovább gyengítheti az uniót – szögezte le véleménycikkében a svájci Die Neue Zürcher Zeitung. Az írás szerint az Európai Unió globális vezető szerepre törekszik a klímavédelem terén. Ám mivel a kelet-európai tagállamok ellenzik az uniós terveket – konkrétan a július 17-én bemutatott Fit for 55 csomagban foglaltakat –, az európai konfliktusból a rivális Kína és az Egyesült Államok húzhat hasznot.

Brüsszel, 2021. július 14. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke sajtótájékoztatót tart az európai zöld megállapodás célkitûzéseinek megvalósításáról Brüsszelben 2021. július 14-én. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: MTI/EPA Forrás: Stephanie Lecocq

A sárga mellényes tüntetők végleg elvehették Macron kedvét az extra adóztatástól
Fotó: MTI/EPA Ian Langsdon

A tehetős államok is berzenkednek

Luxemburg környezetvédelmi minisztere, Claude Turmes kijelentette, hogy szociális okok miatt ellenezni fogják az autókra és a fűtésre kivetett terheket. Mark Rutte holland miniszterelnök pedig megígérte, hogy a klímapolitikai intézkedések mellett is minden jövedelmi csoport folytathatja a megszokott életmódját – idézte fel a Neue Zürcher Zeitung, megjegyezve, hogy a két gazdag ország vezetőitől érkező észrevétel is előrevetíti, milyen kemény és hosszadalmas vitára lehet számítani a reformokról.

A gazdasági különbségeket jól szemlélteti, hogy 2020-ban az első helyen álló Luxemburgban több mint tízszer akkora volt az egy főre eső GDP, mint a legszegényebb Bulgáriában. Az, hogy a kelet-európai országok a májusi EU-csúcson is ellenezték a további terheket, a svájci szerző szerint nem a közömbösséget vagy a reakciós gondolkodást tükrözi, Brüsszel mégis, szokás szerint, ezt rója fel a térségnek.

Ursula von der Leyen az európai zöld megállapodás célkitûzéseiről tájékoztat Brüsszelben, 2021. július 14-én.
Fotó: MTI/EPA / Stephanie Lecocq

A szocialista hiánygazdaság pusztítását nem lehet harminc év alatt kompenzálni, ez még Kelet-Németországban sem sikerült teljesen. És ha az Európai Bizottság a Németországhoz hasonló gazdag országok támogatásával keresztülviszi klímapolitikáját, a kelet-európai országokkal nemcsak a demokráciáról és a jogállamiságról fog vitázni, hanem a klímavédelemről is, ez a konfliktus pedig súlyosabb lehet, hiszen rengeteg pénzről van szó.

A lap emlékeztetett arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök számos európai lapban megjelentetett egy hirdetést, hogy emlékeztessen az egyszerű tényre: „Az európai integráció ereje a közös gazdasági sikerek eredménye. Ha nem tudunk sikeresebbek lenni együtt, mint külön-külön, akkor az az Európai Unió végét jelenti.”

Igyekezetből versenyhátrányt kovácsolni

Ursula von der Leyen sok más európai politikussal együtt a fejébe vette, hogy az EU-nak példaképpé kell válnia az egész világ előtt a klímavédelem területén. Kérdés, hogy ez jó ötlet-e, hiszen a legnagyobb kibocsátó országok – Kína és az USA – kevésbé ambiciózus klímacélokat tűznek ki.

Magyar vétó az észszerűségért

Fontosnak tartja a kormány a károsanyag-kibocsátás csökkentését, de az Európai Unió a globális emisszió hét százalékáért felel – mondta Gulyás Gergely korábban, a javaslat bemutatását követő Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, a tagállamok többsége az eddigi vállalásokat sem tartotta be, ehhez képest az Európai Unió a lakossággal fizettetné meg a klímaterv költségeit. Ez, és a rezsicsökkentés eredményeinek veszélyeztetése a magyar kormány számára elfogadhatatlan, ezért nem fogja megszavazni, és mivel egyhangúságra van szükség a döntésben, az EU nem fogja tudni bevezetni a szabályozást.

Washingtonban például az EU által működtetett és kiterjeszteni kívánt kibocsátáskereskedelemnek nincs támogatottsága.

Az EU viseli a küzdelem kockázatait, ugyanakkor nem képes teljesíteni a globális célokat, mivel a többiek nem működnek vele együtt. A legfontosabb azonban az, hogy az EU a saját belső ellentéteinek az elmélyülését kockáztatja. Kelet-Európa annyira elidegenedhet Nyugat-Európától, hogy az EU elveszítheti a cselekvőképességét bizonyos területeken. Így a rivális Kína és az Egyesült Államok jutna előnyhöz, mivel a kevesebbet követelő klímapolitikájuk nem terhelné meg annyira a gazdaságukat.

Ez a gondolatkísérlet nem légből kapott, a bizottság ezért is próbálja csitítani a kedélyeket, és egy szociális alap létrehozását ígéri, ami a szegényebb államok és polgárok helyzetén javítana; kérdés, hogy ezek az ígéretek mennyire rugalmasak.

Brüsszel ugyanis teljes természetességgel használja fegyverként a pénzt. Az Orbánnal való állandó konfliktus miatt Brüsszel hétmilliárd eurót tart vissza a helyreállítási alapból, amire pedig Magyarország jogosult lenne.