Válság helyett árrobbanással jött ki a járványból a Balaton

Nemhogy nem rázta meg a koronavírus-válság a Balatont, hanem éppen ellenkezőleg: az elmúlt időszakban minden korábbinál nagyobb árrobbanás jellemzi a tó környékének ingatlanjait. A nagy számban épülő és egyre többért kínált új lakások a régebbi építésű nyaralók és a telkek árát is magukkal húzzák. A karanténhatás nemcsak a Balatonnál, hanem más nyaralóövezetekben is érezteti drágító hatását.

Bár ez a kép akár a főváros egyik külső kerületében is készülhetett volna, Siófokon jártunk Fotó: Havran Zoltán

Másodvonal előtérben?

Mindez kihat a telkek és a régebbi nyaralók árára is. A Balaton déli partjának „nyugati csücskében” néhány éve még akár 3–5 millió forintért is lehetett találni vízhez közeli telkeket – ma ezek ára 20–25 millió forintnál kezdődik. Siófok és Zamárdi térségében 2020 tavaszán a telkek négyzetméterára 90–100 ezer forint körül alakult, ami mára 150 ezerre nőtt. Ez azt jelenti, hogy egy 600 négyzetméteres telek ára mintegy 90–100 millió forint. A vízparti telkek esetében pedig már 300 ezer forint az átlagos négyzetméterár, vagyis a legkisebbek is jócskán százmillió forint fölötti áron kelnek el.

Bár ez a kép akár a főváros egyik külső kerületében is készülhetett volna, Siófokon jártunk
Fotó: Havran Zoltán

A használt ingatlanok piacán is érezhetők a változások. A családi házak a víztől távolabb is legalább 30–40 millió forintba kerülnek, de Siófokon például a négyzetméteráruk eléri a 800 ezer forintot. Panellakásoknál valamivel kevesebb, 500–600 ezer forint a négyzetméterár, ami ebben a a kategóriában szintén fővárosi árszintet jelent.

Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője megerősítette, hogy

a balatoni ingatlanárak egyre inkább közelítenek a fővárosiakhoz.

– A Balaton népszerűsége töretlen, a szezonalitást ráadásul felváltotta az egész éves, állandó kereslet, amely egyelőre jóval magasabb, mint a kínálat. Ennek legfőbb oka, hogy a járványügyi helyzet miatt a városi lakásokban ragadt emberek, családok szeretnék újra szabadnak érezni magukat, és ha van spórolt pénzük, akkor azt szívesen fordítják nyaralóvásárlásra – fejtette ki a szakértő.

Benedikt Károly hangsúlyozta, hogy alapvetően az északi parton találhatók a drágább nyaralók, ahol az átlagos négyzetméterárak 400–675 ezer forint között mozognak. Új építésű lakás esetén az ár sok esetben az egymillió forintot is meghaladja. A Balaton déli részén valamivel kisebb a szórás, és az árak némileg mérsékeltebbek. Ugyanakkor már a déli parton is legalább 40–50 millió forint kell ahhoz, hogy élhető nyaralóingatlant lehessen találni, a felső határ viszont a csillagos ég. Veszprém megyében a Tihany–Csopak–Balatonfüred háromszög, Somogyban pedig Siófok mellett Balatonföldvár, Balatonlelle és Fonyód a legnépszerűbb.

A 25 millió forintos befektetés sem lehetetlen, de cserébe kompromisszumot kell kötnie a potenciális vevőnek.

Ekkora összegért ugyanis már csak a „másodvonalon”, mondjuk Balatonendréden lehet ingatlant vásárolni. Ezek a vízparttól pár kilométerrel távolabbi települések is megjelentek a piacon, ráadásul az elmúlt évekhez viszonyítva akár két-két és félszeres áron adhatók el az ottani régebbi típusú házak – tette hozzá Benedikt Károly.

Kevés csokos

– A csokot és sok esetben a falusi csokot kihasználva több család költözött városból, vidékről a vízpart környékére, de számuk így sem nőtt meg jelentősen, hiszen nem lett több munkalehetőség a Balaton környékén. Alapvetően továbbra is nyaralóövezet a Balaton partja, az üdülőket azonban már életvitelszerűen, teljes értékű lakásként használják a tulajdonosok – magyarázta Benedikt Károly.

Hirdetési árakban a Balaton északi és déli partja is átlépte a 700 ezres lélektani határt az átlagos négyzetméterárakban, amire az országban eddig csak Budapest volt képes – közölte lapunkkal az Ingatlan.com. A hirdetési oldal elemzése szerint az északi parti, azaz Veszprém megyei településeken júniusban 756 ezer forint volt az átlagos kínálati négyzetméterár, ami 35 százalékos növekedést jelent éves szinten. A kiugró mértékű drágulásban szerepet kapott, hogy a kínálat csökkent. A déli parti településeken kereken 700 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár, ami húszszázalékos drágulásnak felel meg.

Nyaralóövezet és agglomeráció

Az Ingatlan.com elemzése szerint a Velencei-tónál Gárdonyban az átlagos négyzetméterár június elején 655 ezer forintot tett ki, ami húszszázalékos emelkedést jelent éves szinten, Velencén pedig 17 százalékkal, 618 ezer forintra nőtt. A Tisza-tónál is húsz százalékkal mentek feljebb az árak az elmúlt egy évben, ám itt jóval alacsonyabb árakról van szó: az eladó ingatlanokért négyzetméterenként átlagosan valamivel több mint 170 ezer forintot kérnek a tulajdonosok. A legkeresettebb nyaralótérségek közé tartozik a Dunakanyar környéke is. A régió népszerű települései közül Zebegényben, Nagymaroson, Visegrádon júniusban 457–542 ezer forintért kínálták eladásra az ingatlanok négyzetméterét, ami esetükben mintegy ötvenszázalékos áremelkedést jelent. A Dunakanyartól Budapest felé található Kisorosziban 80 százalékkal, Tahitótfaluban pedig 43 százalékkal mentek feljebb az árak. A Dunakanyarban tapasztalható árrobbanás Balogh László szerint nem meglepő, mert a környék a fővárosi agglomerációs övezet része is, ahová folyamatos a kivándorlás Budapestről.