Válság helyett árrobbanással jött ki a járványból a Balaton

Nemhogy nem rázta meg a koronavírus-válság a Balatont, hanem éppen ellenkezőleg: az elmúlt időszakban minden korábbinál nagyobb árrobbanás jellemzi a tó környékének ingatlanjait. A nagy számban épülő és egyre többért kínált új lakások a régebbi építésű nyaralók és a telkek árát is magukkal húzzák. A karanténhatás nemcsak a Balatonnál, hanem más nyaralóövezetekben is érezteti drágító hatását.

Bár ez a kép akár a főváros egyik külső kerületében is készülhetett volna, Siófokon jártunk Fotó: Havran Zoltán

Jóllehet már a 2010-es évek közepétől folyamatosan emelkednek az ingatlan­árak a Balatonnál, arra talán senki nem számított, amit a Covid okozott. A járvány miatt felértékelődtek a tágasabb, szellősebb, kevésbé zsúfolt helyen fekvő ingatlanok, megnőtt a kert, de legalábbis a kertkapcsolat vagy egy terasz, erkély jelentősége.

A karanténhatás a nyaralóövezetekben, különösen a Balatonon, még erőteljesebben érezteti a hatását.

Az otthoni munkavégzés, a home office előtérbe kerülésével sokan állandó otthont keresnek a tóparti településeken, mások a nyaralójuk téliesítésébe kezdtek, miközben az eddiginél is nagyobbra nőtt a kereslet az itteni ingatlanok iránt.

Lakás helyett kertes ház

– Bár évek óta lendületesen nőnek az árak a Balaton déli partján, az elmúlt egy évben újabb árrobbanás következett be. Ez az elmúlt hónapokban is éreztette hatását, és várhatóan még jó darabig kitart – közölte Krausz Gábor, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetője. A szakember lapunk érdeklődésére azt mondta, a kereslet rendkívül erős, az árak pedig részben emiatt, részben az építőanyagok és a munkaerő drágulása miatt továbbra is emelkednek. A Balatonnál ugyanis sok a társasházi beruházás, az újonnan épülő lakások egyre növekvő árai pedig magukkal húzzák a régebbi építésű lakások, házak, nyaralók árát is. Ráadásul a déli part mentén végigfutó M7-es autópályával már a legnyugatibb települések is könnyen elérhetők a fővárosból.

Míg tavaly ősszel, sőt idén év elején bruttó 1–1,1 millió forintba került egy jó minőségű parti házban lévő lakás négyzetmétere, ez mára másfél millió forintra kúszott fel. De akadnak projektek, amelyekben már kétmillió forint a négyzetméterár – ez az árszint a Belváros luxusingatlanjait idézi. ­Krausz Gábor ugyanakkor hangsúlyozta: ezekben a társasházakban csak a legjobb, vízre néző, jó adottságú lakások kelnek el gyorsan az említett árakon, a többinél erős kivárás jellemző. – A vevők egy része túlárazottnak tartja ezeket a lakásokat, és arra vár, hogy a későbbiekben majd enged az árból a beruházó. Az elmúlt évek tapasztalata azonban azt mutatja, hogy mivel az árak folyamatosan emelkednek, előbb-utóbb elkelnek a lakások akciózás nélkül is – jegyezte meg Krausz Gábor. S bár továbbra is élénk az érdeklődés a part menti vagy partközeli társasházi lakásokra, az is megfigyelhető, hogy

sokan, akik az elmúlt tíz évben lakást vettek nyaralónak, azt most inkább kertes házra cserélik.

Másodvonal előtérben?

Mindez kihat a telkek és a régebbi nyaralók árára is. A Balaton déli partjának „nyugati csücskében” néhány éve még akár 3–5 millió forintért is lehetett találni vízhez közeli telkeket – ma ezek ára 20–25 millió forintnál kezdődik. Siófok és Zamárdi térségében 2020 tavaszán a telkek négyzetméterára 90–100 ezer forint körül alakult, ami mára 150 ezerre nőtt. Ez azt jelenti, hogy egy 600 négyzetméteres telek ára mintegy 90–100 millió forint. A vízparti telkek esetében pedig már 300 ezer forint az átlagos négyzetméterár, vagyis a legkisebbek is jócskán százmillió forint fölötti áron kelnek el.

Bár ez a kép akár a főváros egyik külső kerületében is készülhetett volna, Siófokon jártunk
Fotó: Havran Zoltán

A használt ingatlanok piacán is érezhetők a változások. A családi házak a víztől távolabb is legalább 30–40 millió forintba kerülnek, de Siófokon például a négyzetméteráruk eléri a 800 ezer forintot. Panellakásoknál valamivel kevesebb, 500–600 ezer forint a négyzetméterár, ami ebben a a kategóriában szintén fővárosi árszintet jelent.

Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője megerősítette, hogy

a balatoni ingatlanárak egyre inkább közelítenek a fővárosiakhoz.

– A Balaton népszerűsége töretlen, a szezonalitást ráadásul felváltotta az egész éves, állandó kereslet, amely egyelőre jóval magasabb, mint a kínálat. Ennek legfőbb oka, hogy a járványügyi helyzet miatt a városi lakásokban ragadt emberek, családok szeretnék újra szabadnak érezni magukat, és ha van spórolt pénzük, akkor azt szívesen fordítják nyaralóvásárlásra – fejtette ki a szakértő.

Benedikt Károly hangsúlyozta, hogy alapvetően az északi parton találhatók a drágább nyaralók, ahol az átlagos négyzetméterárak 400–675 ezer forint között mozognak. Új építésű lakás esetén az ár sok esetben az egymillió forintot is meghaladja. A Balaton déli részén valamivel kisebb a szórás, és az árak némileg mérsékeltebbek. Ugyanakkor már a déli parton is legalább 40–50 millió forint kell ahhoz, hogy élhető nyaralóingatlant lehessen találni, a felső határ viszont a csillagos ég. Veszprém megyében a Tihany–Csopak–Balatonfüred háromszög, Somogyban pedig Siófok mellett Balatonföldvár, Balatonlelle és Fonyód a legnépszerűbb.

A 25 millió forintos befektetés sem lehetetlen, de cserébe kompromisszumot kell kötnie a potenciális vevőnek.

Ekkora összegért ugyanis már csak a „másodvonalon”, mondjuk Balatonendréden lehet ingatlant vásárolni. Ezek a vízparttól pár kilométerrel távolabbi települések is megjelentek a piacon, ráadásul az elmúlt évekhez viszonyítva akár két-két és félszeres áron adhatók el az ottani régebbi típusú házak – tette hozzá Benedikt Károly.

Kevés csokos

– A csokot és sok esetben a falusi csokot kihasználva több család költözött városból, vidékről a vízpart környékére, de számuk így sem nőtt meg jelentősen, hiszen nem lett több munkalehetőség a Balaton környékén. Alapvetően továbbra is nyaralóövezet a Balaton partja, az üdülőket azonban már életvitelszerűen, teljes értékű lakásként használják a tulajdonosok – magyarázta Benedikt Károly.

Hirdetési árakban a Balaton északi és déli partja is átlépte a 700 ezres lélektani határt az átlagos négyzetméterárakban, amire az országban eddig csak Budapest volt képes – közölte lapunkkal az Ingatlan.com. A hirdetési oldal elemzése szerint az északi parti, azaz Veszprém megyei településeken júniusban 756 ezer forint volt az átlagos kínálati négyzetméterár, ami 35 százalékos növekedést jelent éves szinten. A kiugró mértékű drágulásban szerepet kapott, hogy a kínálat csökkent. A déli parti településeken kereken 700 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár, ami húszszázalékos drágulásnak felel meg.

Nyaralóövezet és agglomeráció

Az Ingatlan.com elemzése szerint a Velencei-tónál Gárdonyban az átlagos négyzetméterár június elején 655 ezer forintot tett ki, ami húszszázalékos emelkedést jelent éves szinten, Velencén pedig 17 százalékkal, 618 ezer forintra nőtt. A Tisza-tónál is húsz százalékkal mentek feljebb az árak az elmúlt egy évben, ám itt jóval alacsonyabb árakról van szó: az eladó ingatlanokért négyzetméterenként átlagosan valamivel több mint 170 ezer forintot kérnek a tulajdonosok. A legkeresettebb nyaralótérségek közé tartozik a Dunakanyar környéke is. A régió népszerű települései közül Zebegényben, Nagymaroson, Visegrádon júniusban 457–542 ezer forintért kínálták eladásra az ingatlanok négyzetméterét, ami esetükben mintegy ötvenszázalékos áremelkedést jelent. A Dunakanyartól Budapest felé található Kisorosziban 80 százalékkal, Tahitótfaluban pedig 43 százalékkal mentek feljebb az árak. A Dunakanyarban tapasztalható árrobbanás Balogh László szerint nem meglepő, mert a környék a fővárosi agglomerációs övezet része is, ahová folyamatos a kivándorlás Budapestről.