A főbb nemzetközi értékpiacok az utóbbi csaknem egy évben szinte megállás nélkül emelkednek, és a folyamathoz a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is csatlakozott. Ilyen hosszú, érdemi visszaesés nélküli, stabilan erősödő piac ritkán fordul elő, pláne, hogy a hosszú távú emelkedő trend már 12 és fél éve, a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság mélypontja óta tart.
A tőzsde tulajdonképpen olyan jelzést ad, mintha most a világjárvány nem is okozott volna gazdasági visszaesést, vagy ha igen, az csak egy-két hónapig tartott volna. Ezt a téves jelzést azonban nem véletlen adta a piac: a tavaly márciusban a járvány kitörésekor bekövetkezett rövid, de heves tőzsdei zuhanást megállította a nagy jegybankok soha nem látott eszközvásárlási programja, amelyek során elképesztő mennyiségű pénz érkezett a piacra, pontosabban azokhoz a szereplőkhöz, akik állampapírjaikat, illetve az Egyesült Államok esetében jelzálogpapírjaikat eladták a jegybanknak.
Ezek jórészt intézményi befektetők, alapok voltak, és a kapott óriási összegből főleg részvényeket vásároltak, ennek köszönhetően a részvénypiac rendkívül gyorsan talpra állt tavaly tavasszal. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az első hetekben szinte korlátlanul vásárolta az állampapírokat, majd beállt havi nyolcvanmilliárdos, a jelzálogpapírok esetében havi negyvenmilliárd dolláros összegre. Ez még mindig igen nagy pénzkiáramlás, bőven elegendő ahhoz, hogy a tőzsdék, miután elérték mindenkori csúcsaikat, tovább emelkedjenek újabb és újabb csúcsokat döntve.
Az elmúlt két hétben a folyamat megakadt, a legfontosabb index, az S&P 500 két héten át mínuszban zárt, és a főbb európai indexeknél is kisebb csökkenés mutatkozott. Két hét persze önmagában még nem hosszú idő, de vannak tényezők, amelyek magyarázzák a folyamatot, és ezek egy része hosszabb távon is fennmaradhat, ami befolyásolhatja az emelkedő trend további sorsát, esetleg azt megakasztva fordulót hozhat.
Kétségtelen, hogy a szeptember általában viszonylag gyengébb hónap szokott lenni a tőzsdéken, a befektetők ilyenkor aratják le a babért, azaz realizálják a profitjukat. Ez technikai esemény, ami emelkedő folyamatok esetén konkrétan is eladásokat generál: a héten futott ki négyféle határidős és opciós termék, ami ritka eset, és ha sok „long”, azaz emelkedésre játszó pozíció volt nyitva bennük, akkor a kifutásuk az alaptermék, ez esetben részvények eladását jelenti, kiváltva az árak esését. Erre csak akkor nem kerül sor, ha a lejáró termékek helyett nem vesznek a befektetők másikat egy későbbi határidőre.
Most van a befektetőknek okuk elgondolkozni azon, hogy ezt megtegyék-e, hisz a jegybanki eszközvásárlási programokat várhatóan a következő egy évben kivezetik vagy jelentősen csökkentik, így elapad a piacra áramló új pénzforrás, ami fűthetné a részvényárak szakadatlan emelkedését.
Az eszközvásárlási programok megszüntetése egyébként már jó ideje aktuális lenne, hiszen a járványhoz köthető válság már véget ért, a gazdaságok újraindultak, a munkanélküliség visszaesett. A nagy jegybankok azonban rendkívül óvatosak, igaz, most a pár hónapja megjelenő és egyelőre szűnni nem akaró infláció, lépésre kényszerítheti őket. A befektetők ezt, jó eséllyel, most figyelembe is veszik, és esetleg óvatosabbá válnak a részvénypiacon. Ha ez tartósan így marad, akár az emelkedő időszak vége is eljöhet, különösen, ha tényleg rövid időn belül kivezetik az eszközvásárlási programokat.
A borítókép illusztráció. Forrás: unsplash
