Ebben az évben a korábbiaknál hangsúlyosabban megjelent a mindennapi életben is a klímaváltozás a pusztító árvizek és erdőtüzek képében. Nem véletlen, hogy nemzetállamok szintjén és európai uniós szinten is állandó téma a politikai döntéshozatalban, milyen konkrét lépések tehetők ezen a téren – erről beszélt az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfólió fenntarthatósági konferenciáján. Steiner Attila a Sustainable World 2021-en felidézte, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) idei jelentése alapján az 1850 óta regisztrált adatok szerint az elmúlt öt év volt a legmelegebb.
– A karbonkibocsátás csökkentésének eredményeit az 1990-es szinthez viszonyítjuk, tehát ha a karbonsemlegességet 2050-re szeretnénk elérni, akkor most félúton vagyunk. Európa mára összesen 24 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, ami onnan nézve jó eredmény, hogy a korábban kitűzött húszszázalékos cél teljesült. Ugyanakkor a 2050-es százszázalékos cél még messze van, amit úgy kell elérnünk, hogy az intézkedéseknek közben ne legyen olyan negatív hatásuk, ami miatt a társadalom a klímavédelem ellen fordul – hangsúlyozta az államtitkár.
Azt is felidézte, hogy
az Európai Unió a globális károsanyag-kibocsátás nyolc százalékáért felel, ennek a hányadnak pedig egy százalékát teszi ki a magyarországi emisszió.
Nem is állunk rosszul, hiszen már 2018-ra 32 százalékkal csökkent a nemzetgazdaság karbonkibocsátása, és elérhetőnek látszik az évtized végére a negyvenszázalékos csökkenés. Igaz, ez cél még szigorodhat a Fit for 55 csomag 55 százalékos elképzelése nyomán, illetve továbbra is szem előtt kell tartani, hogy a végső, 2050-es cél a nettó nulla kibocsátás. Ez azt jelenti, hogy annyi emisszió megengedett, amennyit a magyarországi erdők képesek megkötni. Egyébként a 2050-es klímasemlegesség elérését hazánk mellett csak Németország, Franciaország és Dánia célozta meg, illetve Svédország már 2045-re teljesítené. Az eddigi eredménnyel Magyarország az első harmadban van az uniós országok listáján, a balti államok állnak az élen ötven százalék körüli megtakarítással. Ellenben Spanyolország és Portugália mintegy nyolc, Ausztria pedig csaknem két százalékkal több szén-dioxidot bocsát ki mostanság, mint 1990-ben.
A magyar, illetve a balti példa is jól mutatja, hogy igenis elválasztható a gazdasági növekedés a karbonkibocsátás csökkentésétől. Steiner Attila hangsúlyozt: a szocialista nagyipar összeomlása csak részben felel az eredményekért, annak a lecsengése után határozottan látható a gazdaság növekedése és a kibocsátáscsökkentés trendjének nyíló ollója.
A célok elérésének sarokpontjai között hangsúlyozta, hogy a végsőenergia-felhasználás növekedését már csak megújulóalapú termeléssel biztosítja Magyarország a klímastratégia szerint, így 2030-ra elérhető, hogy az áramtermelés kilencven százaléka karbonmentes legyen. Ehhez a napelemes kapacitások növelése mellett a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartását biztosító beruházás is szükséges. A fosszilisek szerepe jelentősen csökken, emellett hangsúlyosabb lesz a távhő és a megújulók aránya, illetve új szereplőnek is be kell lépnie, ami a hidrogén lehet – ez utóbbiról szóló nemzeti stratégiát májusban fogadta el a kormány. A lignittüzelésű Mátrai Erőmű a hazai kibocsátás 14 százalékáért felel, az ide tervezett gázüzemű blokk rövid távú karboncsökkentést biztosít az energiaellátás fenntartása mellett.
Az államtitkár szerint a legnagyobb energiamegtakarítási potenciál a lakosság felhasználásában rejlik, illetve az ipar területén is van még lehetőség. A közlekedésről szólva hozzátette: átalakul, de az energiaigénye nem változik drasztikusan.
– A zöldátmenet nálunk gazdaságilag is megtérülő stratégia – jelentette ki Steiner Attila. Hozzátette: két forgatókönyvvel számol a tárca, a korai és a halasztott cselekvési szcenárióval. Mindkettővel elérhetők a 2050-es célok, a különbség az, hogy a korai cselekvési forgatókönyvben hamarabb kerülnek piacra a drágább technológiák, ami viszont nagyobb bevételekkel és több elkerült költséggel jár.
A zöldátmenet jelentős beruházási igénnyel jár, ennek finanszírozását az uniós és állami forrásokon túl a zöldkötvényekkel biztosítja a kormány. A legutóbbi, harmadik, tavaszi kibocsátásra háromszoros volt a túljelentkezés, ezért mindenképpen folytatódik a program.
Végezetül az államtitkár szólt a Fit for 55 programban tervezett karbonadóról is, amely alapján a magyar családoknak mintegy százezer forintos többletkiadással kellene számolniuk, ezt pedig szeretné elkerülni a kormány, a brüsszeli tárgyalások során ezt folyamatosan szem előtt tartja a magyar fél.
Steiner Attila úgy látja, hogy a megfelelő kormányzati-iparági együttműködéssel és a források helyes becsatornázásával jó eredményeket lehet elérni a zöldfordulat során. Ezt segíti, hogy a szakpolitika és a forrástervezés január közepe óta egyazon államtitkárságnál van.
Borítókép: Varga György/MTI
