Egy oltalom használata mintegy tízszázalékos növekedési többletet jelent, az oltalmak együttes használata portfólióban pedig akár harminc százalékkal növelheti a vállalkozások gazdasági növekedési esélyét
– hívta fel a figyelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a hivatal és a Világgazdaság közös konferenciáján. Az 5letből érték című rendezvényen Pomázi Gyula példaként egy lengyel és egy magyar, azonos technológiával és vagyonelemekkel rendelkező tejipari vállalat összehasonlítását említette, amely szerint az oltalmi portfólióval rendelkező lengyel cég háromszor vonzóbb a tőkebefektetők körében.
De legyen szó bármilyen kis cégről, a vállalatoknál lévő tudásvagyon jogi oltalma
- véd a hamisítástól,
- finanszírozási többletlehetőséget ad,
- növeli a cégértéket.
A magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv) az idei első fél évben 248 oltalomjogi kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz, ennek nagyjából felét elektronikus úton. A bejelentések száma azt mutatja, hogy sikerült kijutni a 2018–2019-es mélypontról, de ezzel együtt is mindössze a kkv-k három százaléka rendelkezik oltalommal. Ez az arány európai uniós átlag 8,8 százalékától még akkor is bőven elmarad, ha megduplázódik. Régiós összehasonlításban a lengyel tízszázalékos arányt emelte ki Pomázi Gyula.
Márpedig – tette hozzá – ami nincs levédve, azt más cég lemásolja és gazdasági hasznot húz belőle. Gyakran emlegetett példa Kínáé, ahol 1996-ban regisztráltak 279 oltalmi bejelentést, 2021-ben pedig már hatvanezret. A távol-keleti kultúrának fontos része a másolás: erény, ha a tanítvány minél pontosabban képes lemásolni a mesterének munkáját. Persze ma már erre a szokásra gazdasági kultúra is épült, éppen ezért is ügyelni kell a hazai vállalatoknak a saját szellemi termékük jogi védelmére. Az elnök egyúttal jelezte: a világszabadalom fogalma téves, ilyesmi nem létezik, de van lehetőség több országban is védetté tenni a szellemi tulajdont.
Ráadásul Magyarországon a kutatás-fejlesztési-innovációs minősítéssel rendelkező cégek – márpedig a legtöbb cég kutat és fejleszt – tízmillió forintonként egymilliót igényelhetnek vissza a társasági adóból. Varga Mihály pénzügyminiszter nemrégiben jelezte az elnöknek, hogy nincs kihasználva ez a lehetőség, még rengeteg pénz áll rendelkezésre.
Emellett a KFI-minősítés lehetőséget az ad arra is, hogy kutatás-fejlesztési pályázatokon induljon a cég.
Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára elmondta: a szellemi értékek hasznosulását szolgáló intézményrendszert építenek ki, ez jelenleg is folyamatban van. Ennek pillére az, hogy az ötlet, amely mögött tudás áll, rendelkezzen a teljes intézményi támogatási háttérrel. A cél az tehát, hogy az inkubációtól a validáláson keresztül a finanszírozásig és piacra lépésig a teljes ciklust lefedje az intézményi támogatás – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Gulyás Tibor a főbb lépések között sorolta a tudományos és innovációs parkok fejlesztését, létesítését, az egyetemi innovációs ökoszisztéma és a kompetencia-központok erősítését, illetve a nemzeti laboratóriumhálózat kiépítését.
Borítókép: Bach Máté
