Év végére kiderülhet, mennyi lesz a minimálbér 2023-ban

Hosszú távú bérmegállapodással zárulhat a 2021-es év. A minimálbérről már megegyeztek az érdekképviseletek, várhatóan novemberben a garantált bérminimumról is megszületik az egyezség. Ezt követően a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány év végéig a hosszú távú bérfelzárkóztatásról folytathatják az egyeztetéseket.

20210520 budapest rehabforce megvaltozott munkakepesseguek havran zoltan magyar nmezet Fotó: Havran Zoltán

Ismét többéves bérmegállapodással zárulhat a 2021-es év. A szakszervezetek és a munkáltatók már novemberben megállapodhatnak a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről. A Magyar Nemzet úgy tudja, a tárgyalások ezt követően sem szakadnak meg, mivel 

a végső cél egy új, többéves bérmegállapodás elfogadása még ebben az évben. Kiszámítható minimálbér-emelési gyakorlat már felmerült a tárgyalásokon, amely a gazdasági növekedést és az inflációt is követi, és hosszú távon garantálja a kötelező legkisebb bérek reálértékének a növekedését.

A garantált bérminimumról még tart az egyezkedés. 

A munkavállalói képviseletek úgy látják, a minimálbérhez hasonlóan a garantált bérminimumot is húsz százalékkal kell emelni.

A szakszervezetek álláspontja szerint a húszszázalékos mérték egyrészt azért kell, mert a bérminimum közvetlen és közvetve a minimálbérért dolgozóknál jóval több munkavállalót érint. Másrészt a garantált bérminimum feltétele a legalább középfokú végzettség, így a magasabb és alacsonyabb összegű kötelező legkisebb bér a szakmunka és a végzettség megbecsülését is szolgálja.

A munkáltatók azonban nem látnak lehetőséget a bérminimum ekkora emelésére egy lépésben.

A legutóbbi tárgyaláson a vállalkozói érdekképviseletek jelezték, legfeljebb 14 százalékos garantáltbérminimum-emelést tartanak elképzelhetőnek abban az esetben, ha januártól öt százalékkal csökken a szociá­lis hozzájárulási adó (szocho). 

A munkáltatói járulék további háromszázalékos csökkentésével pedig 260 ezer forint fölé nőhetne a garantált bérminimum, amely a jelenlegi 219 ezer forintos összeghez képest húsz százalékkal magasabb. A munkaadók tehát összesen nyolc százalékpontos járulékcsökkentést várnak az azonos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelésért cserébe.

A kormány a tárgyalást ­követően bejelentette: januártól négy százalékponttal csökkenti a szochót. Ezzel 2022-től a munkáltatói kötelezettség a bruttó bér jelenlegi 15,5 százaléka helyett 11,5 százaléka lenne. 

A korábban megkötött, hamarosan lejáró bérmegállapodás alapján ugyanakkor júliustól 0,5 százalékponttal csökkenne a szocho mértéke, és beépülne a másfél százalékos munkáltatói járulék. Összességé­ben tehát a bruttó összegen felüli teljes munkáltatói kötelezettség a jelenlegi 17 százalékról 11 százalékra mérséklődne jövő júliustól. Az ugyanakkor még kérdés, hogy a januártól ígért négyszázalékos mérséklés már tartalmazza-e a korábban ígért júliusi csökkentést. Ez összességében óriási járulékcsökkentést jelent, mivel a szocho és a munkaerőpiaci járulék 2016-ban még 28,5 százalék volt.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a felek már megegyeztek a minimálbérről: a kötelező legkisebb bér már biztosan bruttó 200 ezer forintra nő, amelynek nettó összege – kedvezmények nélkül – 133 ezer forint.

Borítókép: Havran Zoltán