Elhúzódó vita várható a garantált bérminimum emeléséről

Jövőre várhatóan húsz százalékkal, kétszázezer forintra nő a minimálbér összege. A sokkal több munkavállalót érintő garantált bérminimum ugyanekkora emeléséről viszont nincs döntés. Ekkora lépést a munkáltatók csak jelentősebb adócsökkentéssel tartanak elképzelhetőnek. A minimálbérhez képest kisebb bérminimum-emelkedés ugyanakkor ellentétes lenne az eddigi minimálbér-politikával, és kevesebbeket érintene közvetett hatása.

Tiszaderzs, 2011. november 8. Horváth Andor tiszaderzsi munkanélküli (j) minősített hegesztőnek tanul Tiszafüreden. Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legszegényebb kistérsége a tiszafüredi, ahol nagyon magas a munkanélküliség is, így október elején indították be a Szakmát felnőttkorban című projektet, ahol negyven fő tanul négy szakmában (kereskedelmi ügyintéző, minősített hegesztő, földmunkagép és nehézgépkezelő valamint szerkezetlakatos). Olyan szakmákat oktatnak melyekre a térségben van kereslet. A szakma mellett informatikai és német nyelvi képzést is kapnak a résztvevők. MTI Fotó: Mészáros János Fotó: Mészáros János

A bérminimum egylépcsős, húszszázalékos emelése arra kényszerítené a vállalkozásokat, hogy a most 219 ezer forintnál többért, de 263 ezer forintnál kevesebbért foglalkoztatottak keresetét is felemeljék legalább az új bérminimum összegéig. Ez elkerülhetetlen a középfokú végzettséghez kötött munkakörökben dolgozóknál. Minél nagyobb mértékben nőnek a kötelező legkisebb bérek, annál nagyobb hatással bírnak a magasabb keresetekre. A bértorlódás elkerülése, így a munkavállalók közötti bérfeszültség elkerülése elemi érdekük a munkáltatóknak.

Bérfelhajtó hatás

Egyes becslések szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott hárommillió alkalmazott felének a bérét kellene emelni a bérminimum húszszázalékos növelése esetén. A Központi Statisztikai Hivatal bruttó mediánbér adatai ugyanakkor rácáfolnak erre a becslésre. Júniusban a bruttó medián kereset 335 770 forint volt. 

Ez azt jelenti, hogy másfél millió alkalmazott keresett ennél az összegnél kevesebbet, de ugyanennyi alkalmazottat magasabb fizetésért foglalkoztatnak. Elképzelhető, hogy egyes cégeknél a 300-400 ezer forintos kereseti sávban dolgozók bérét is rendezni kell a húszszázalékos bérminimum-emelés hatására, de ez már ekkora keresetnél nem magától értetődő.

Meghatározó érv a bérminimum minimálbérrel legalább azonos mértékű jövő évi emelése mellett, hogy a korábbi bérpolitikák célja pontosan a bérminimum jelentősebb emelése volt.

A 2017-től életbe lépő, hatéves bérmegállapodás első évében a minimálbér 15 százalékkal nőtt, a bérminimum pedig 25 százalékkal. A jóval nagyobb emelés részben azt a célt szolgálta, hogy a magasabb keresetek is emelkedjenek, ezzel érdemi reálbér-emelkedés menjen végbe a munkavállalók jelentős részénél. Ezt sikerült is elérni, ugyanis a járvány megjelenéséig a reálbérek minden évben több mint hat százalékkal nőttek, vagyis átlagosan ennyivel ért többet a munkavállalók fizetése.

Azonos emelést javasolnak a szakértők

Nagy Márton miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó a Vg.hu-n közölt cikkében kiemelte: érdemi különbséget nem lehet tenni a garantált bérminimum- és a minimálbér-emelés aránya között, így húszszázalékos emelés lehet terítéken mind a két kategória esetében. 

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kell majd eldőlniük a végső számoknak, ugyanakkor érdemes egy számpéldával szemléltetni a 2017. és a 2022. évi béremelések és az azokhoz kapcsolódó kompenzáció közötti kapcsolatot.

Csökken a minimálbér szerepe

A legfeljebb minimálbér plusz 20 százalékot kereső munkavállalók 2016-ban száma elérte a 680 ezret, ami a foglalkoztatottak 26 százaléka – írta Nagy Márton. A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója rámutatott: ma ez a szám becslések szerint 460 ezer, és a foglalkoztatottak kevesebb mint 14 százaléka. 

Ezekből a munkaerőpiaci adatokból is egyértelműen látszódik, hogy egy négy évvel ezelőttihez hasonló, vagyis jelentős mértékű minimálbér-emelés ma jóval kevesebb embert érintene, és a vállalatoknak is sokkal kisebb munkaerőköltség-emelkedést eredményezne.

Borítókép: MTI/Mészáros János