A minimálbér összege szinte biztosan eléri januártól a kétszázezer forintot. Erről a munkaadói és a munkavállalói oldal – a kormány támogatása mellett – elvben már megállapodott. A mintegy húszszázalékos emelés nagyjából háromszázezer munkavállalót, tehát az alkalmazottak valamivel több mint öt százalékát érinti.
A kötelező legkisebb kereset összege számos szociális juttatás számítási alapja. Így a táppénz vagy a kisgyermekeseknek járó ellátások miatt kulcsfontosságú szerepe van.
A garantált bérminimum összege a fontosabb
Kevés szó esett eddig a garantált bérminimum 2022-es összegéről. A középfokú végzettséghez kötött munkakörökben a garantált bérminimum a kötelező legkisebb kereset. Ez azt jelenti, hogy aki olyan pozícióban dolgozik, amelynek betöltéséhez feltétel a középfokú végzettség – érettségi vagy szakma – megléte, nem kereshet kevesebbet a jelenleg bruttó 219 ezer forintos bérminimumnál.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának első minimálbér-tárgyalásán a munkáltatók jelezték, hogy
a cégeknek az igazán nagy kihívást nem a minimálbér, hanem a bérminimum jelentős emelése okozná. A minimálbérrel szemben a bérminimumot kereső munkavállalók száma eléri a nyolcszázezer főt.
Jelentős emelés esetén nemcsak a bruttó 219 ezer forintos fizetésért dolgozók keresetét kellene kötelezően emelni, hanem az ennél valamivel többet kereső munkavállalók bérét is. Egy jelentős, akár a minimálbér mértékével azonos, húszszázalékos bérminimum-emelés így óriási bérteher-növekedést jelent elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak.
A munkáltatói érdekképviseletek ezért az első bértárgyaláson arra tettek javaslatot, hogy a bérminimum összege ne egy, hanem két év alatt nőjön húsz százalékkal. Egylépcsős emelést jelentős, legalább öt-hat százalékos munkáltatói járulékcsökkentés mellett tudnak csak elképzelni. A szakszervezetek egyetértettek azzal, hogy segíteni kell a vállalkozásokat, mivel a jelentősen megemelkedő minimálbérek jelentette többletterhet sok cég – változatlan adóterhekkel – nem tudná kigazdálkodni.
Ugyanakkor a munkavállalói oldal arra is rámutatott, hogy a magyar gazdaság elbírná az egylépcsős bérminimum-emelést is.
A minimálbérnél jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum emelésének ütemezéséről és 2022-es mértékéről várható tehát az ősz folyamán a leghevesebb vita. Ha jövőre szintén húszszázalékos emelés mellett döntenek a szociális partnerek, akkor a garantált bérminimum 263 ezer forintra nőne.
Az érintett munkavállalók kézhez kapott fizetése – adókedvezmények nélkül – harmincezer forinttal emelkedne, 145 ezerről 175 ezer forintra. Ez vásárlóértékben is érzékelhető fizetésemelkedést jelent.