időjárás 1°C Szimonetta 2021. October 28.
logo

Elhúzódó vita várható a garantált bérminimum emeléséről

Nagy Kristóf
2021.09.17. 14:35 2021.09.17. 16:11
Elhúzódó vita várható a garantált bérminimum emeléséről

Jövőre várhatóan húsz százalékkal, kétszázezer forintra nő a minimálbér összege. A sokkal több munkavállalót érintő garantált bérminimum ugyanekkora emeléséről viszont nincs döntés. Ekkora lépést a munkáltatók csak jelentősebb adócsökkentéssel tartanak elképzelhetőnek. A minimálbérhez képest kisebb bérminimum-emelkedés ugyanakkor ellentétes lenne az eddigi minimálbér-politikával, és kevesebbeket érintene közvetett hatása.

A minimálbér összege szinte biztosan eléri januártól a kétszázezer forintot. Erről a munkaadói és a munkavállalói oldal – a kormány támogatása mellett – elvben már megállapodott. A mintegy húszszázalékos emelés nagyjából háromszázezer munkavállalót, tehát az alkalmazottak valamivel több mint öt százalékát érinti. 

A kötelező legkisebb kereset összege számos szociális juttatás számítási alapja. Így a táppénz vagy a kisgyermekeseknek járó ellátások miatt kulcsfontosságú szerepe van.

A garantált bérminimum összege a fontosabb

Kevés szó esett eddig a garantált bérminimum 2022-es összegéről. A középfokú végzettséghez kötött munkakörökben a garantált bérminimum a kötelező legkisebb kereset. Ez azt jelenti, hogy aki olyan pozícióban dolgozik, amelynek betöltéséhez feltétel a középfokú végzettség – érettségi vagy szakma – megléte, nem kereshet kevesebbet a jelenleg bruttó 219 ezer forintos bérminimumnál.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának első minimálbér-tárgyalásán a munkáltatók jelezték, hogy 

a cégeknek az igazán nagy kihívást nem a minimálbér, hanem a bérminimum jelentős emelése okozná. A minimálbérrel szemben a bérminimumot kereső munkavállalók száma eléri a nyolcszázezer főt.

Jelentős emelés esetén nemcsak a bruttó 219 ezer forintos fizetésért dolgozók keresetét kellene kötelezően emelni, hanem az ennél valamivel többet kereső munkavállalók bérét is. Egy jelentős, akár a minimálbér mértékével azonos, húszszázalékos bérminimum-emelés így óriási bérteher-növekedést jelent elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak.

 

A munkáltatói érdekképviseletek ezért az első bértárgyaláson arra tettek javaslatot, hogy a bérminimum összege ne egy, hanem két év alatt nőjön húsz százalékkal. Egylépcsős emelést jelentős, legalább öt-hat százalékos munkáltatói járulékcsökkentés mellett tudnak csak elképzelni. A szakszervezetek egyetértettek azzal, hogy segíteni kell a vállalkozásokat, mivel a jelentősen megemelkedő minimálbérek jelentette többletterhet sok cég – változatlan adóterhekkel – nem tudná kigazdálkodni. 

Ugyanakkor a munkavállalói oldal arra is rámutatott, hogy a magyar gazdaság elbírná az egylépcsős bérminimum-emelést is.

A minimálbérnél jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum emelésének ütemezéséről és 2022-es mértékéről várható tehát az ősz folyamán a leghevesebb vita. Ha jövőre szintén húszszázalékos emelés mellett döntenek a szociális partnerek, akkor a garantált bérminimum 263 ezer forintra nőne. 

Az érintett munkavállalók kézhez kapott fizetése – adókedvezmények nélkül – harmincezer forinttal emelkedne, 145 ezerről 175 ezer forintra. Ez vásárlóértékben is érzékelhető fizetésemelkedést jelent.

A bérminimum egylépcsős, húszszázalékos emelése arra kényszerítené a vállalkozásokat, hogy a most 219 ezer forintnál többért, de 263 ezer forintnál kevesebbért foglalkoztatottak keresetét is felemeljék legalább az új bérminimum összegéig. Ez elkerülhetetlen a középfokú végzettséghez kötött munkakörökben dolgozóknál. Minél nagyobb mértékben nőnek a kötelező legkisebb bérek, annál nagyobb hatással bírnak a magasabb keresetekre. A bértorlódás elkerülése, így a munkavállalók közötti bérfeszültség elkerülése elemi érdekük a munkáltatóknak.

Bérfelhajtó hatás

Egyes becslések szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott hárommillió alkalmazott felének a bérét kellene emelni a bérminimum húszszázalékos növelése esetén. A Központi Statisztikai Hivatal bruttó mediánbér adatai ugyanakkor rácáfolnak erre a becslésre. Júniusban a bruttó medián kereset 335 770 forint volt. 

Ez azt jelenti, hogy másfél millió alkalmazott keresett ennél az összegnél kevesebbet, de ugyanennyi alkalmazottat magasabb fizetésért foglalkoztatnak. Elképzelhető, hogy egyes cégeknél a 300-400 ezer forintos kereseti sávban dolgozók bérét is rendezni kell a húszszázalékos bérminimum-emelés hatására, de ez már ekkora keresetnél nem magától értetődő.

Meghatározó érv a bérminimum minimálbérrel legalább azonos mértékű jövő évi emelése mellett, hogy a korábbi bérpolitikák célja pontosan a bérminimum jelentősebb emelése volt.

A 2017-től életbe lépő, hatéves bérmegállapodás első évében a minimálbér 15 százalékkal nőtt, a bérminimum pedig 25 százalékkal. A jóval nagyobb emelés részben azt a célt szolgálta, hogy a magasabb keresetek is emelkedjenek, ezzel érdemi reálbér-emelkedés menjen végbe a munkavállalók jelentős részénél. Ezt sikerült is elérni, ugyanis a járvány megjelenéséig a reálbérek minden évben több mint hat százalékkal nőttek, vagyis átlagosan ennyivel ért többet a munkavállalók fizetése.

Azonos emelést javasolnak a szakértők

Nagy Márton miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó a Vg.hu-n közölt cikkében kiemelte: érdemi különbséget nem lehet tenni a garantált bérminimum- és a minimálbér-emelés aránya között, így húszszázalékos emelés lehet terítéken mind a két kategória esetében. 

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kell majd eldőlniük a végső számoknak, ugyanakkor érdemes egy számpéldával szemléltetni a 2017. és a 2022. évi béremelések és az azokhoz kapcsolódó kompenzáció közötti kapcsolatot.

Csökken a minimálbér szerepe

A legfeljebb minimálbér plusz 20 százalékot kereső munkavállalók 2016-ban száma elérte a 680 ezret, ami a foglalkoztatottak 26 százaléka – írta Nagy Márton. A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója rámutatott: ma ez a szám becslések szerint 460 ezer, és a foglalkoztatottak kevesebb mint 14 százaléka. 

Ezekből a munkaerőpiaci adatokból is egyértelműen látszódik, hogy egy négy évvel ezelőttihez hasonló, vagyis jelentős mértékű minimálbér-emelés ma jóval kevesebb embert érintene, és a vállalatoknak is sokkal kisebb munkaerőköltség-emelkedést eredményezne.

Borítókép: MTI/Mészáros János