12 hónap alatt, 2020. szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 4,4, ezen belül az étolajé 32,6, a margariné 15,4, a munkahelyi étkezésé 9,4, a baromfihúsé 9,2, a büféáruké 7,6, az éttermi étkezésé 7,3 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,2, ezen belül a dohányáruk 17,8 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 5,1, ezen belül az ékszerekért 12,9, a szobabútorokért 11,6, a konyha- és egyéb bútorokért 10,6, az új személygépkocsikért 7,9 százalékkal kellett többet fizetni.
A jármű üzemanyagok ára 21,6, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 13,8 százalékkal magasabb lett. A szolgáltatások díja 3,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 13,5, a járműjavítás és -karbantartás 8,3 százalékkal került többe.
2021. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,4, a nyugdíjas háztartások körében 4,0 százalékkal emelkedtek.
Az elemzőket nem lepte meg az infláció alakulása. Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági elemzője elmondta: a várakozásoknak megfelelően szeptemberre gyorsult az infláció a magyar gazdaságban. Az áremelkedésben továbbra is átmeneti tényezők, illetve a bázisidőszaki hatások játszanak szerepet. Ezek közül kiemelendőek az év elején végrehajtott jövedékiadó-emelések, amelyek nyomán a szeszes italok, dohányáruk több mint 10 százalékkal drágultak – mondta.
Érdemben felfelé húzta még a pénzromlás ütemét az üzemanyagok áremelkedése, amely szeptemberben éves alapon 20 százalékot meghaladó ütemben nőtt, elsősorban a magas világpiaci olajár hatására. Augusztushoz képest továbbá gyorsult az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is – tette hozzá az elemző. Úgy véli, a most megjelent inflációs adat hatására a jegybank nem változtat majd a szeptemberben előrevetített kamatpályán, így a következő két ülésen ismét 15-15 bázispontos emelés várható.
Decembertől ugyanakkor érdemi változás következhet be szerinte a monetáris politikában. Előretekintve, az idei inflációt befolyásoló egyszeri tényezők jövőre kifutnak, így tavasztól az áremelkedési ütem visszatérhet a jegybanki célsávba, de annak teteje körül alakulhat.
Azonban ha az elmúlt időszakban tapasztalt energiaár-emelkedések a vállalatok árazási döntéseit is érdemben befolyásolják, az felfelé mutató kockázatot jelent az inflációs pályát illetően. Erre pedig a jegybank várhatóan csak az új inflációs előrejelzés ismertében tud majd érdemben reagálni, illetve decemberre már tisztább képet kaphatunk, hogy az energiaár-emelkedések mennyire bizonyulnak tartósnak – fogalmazott Molnár Dániel.
Négy százalékra nőtt az adószűrt maginfláció
Az infláció növekedésének hátterében a termékek és szolgáltatások széles körét érintő áremelkedés állt – állapította meg az augusztusi inflációs adatokhoz fűzött elemzésében pénteken a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az előző hónaphoz képest az infláció 0,6, míg a maginfláció 0,4 százalékponttal emelkedett. A jegybank által számított és a tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatók közül az indirekt adóktól szűrt maginfláció szintén 0,4 százalékponttal 4,0 százalékra, a keresletérzékeny termékek árindexe 0,5 százalékponttal 4,1 százalékra és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja szintén 0,5 százalékponttal 5,3 százalékra ugrott.
Szeptemberben a keresletérzékeny termékek és az élelmiszerek inflációs hozzájárulása enyhén nőtt. Az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,4 százalékponttal járultak hozzá az inflációhoz – állapította meg az MNB.
Az idei év első hónapjaiban a tavalyinál alacsonyabb, míg áprilistól – a gazdaság nyitásával párhuzamosan – magasabb átárazás valósult meg. Szeptemberben a korábbi éveket meghaladó árdinamika elsősorban az élelmiszerekhez és az iparcikkekhez kapcsolódott – tették hozzá.
Az élelmiszerek inflációjának 0,7 százalékpontos emelkedését augusztushoz képest a feldolgozatlan élelmiszerek, főként szezonális termékek magyarázták, míg a feldolgozott élelmiszerek árindexének növekedéséhez is több tétel járult hozzá. A múlt hónapban a tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt. Az iparcikkek éves áremelkedése magasabb a korábbi évek átlagánál, amihez hozzájárult, hogy a globális nyersanyagár-emelkedés fokozatosan egyre szélesebb termékkör fogyasztói áraiban jelenik meg.
A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal mérséklődtek, amit a mobiltelefon, internet, illetve a belföldi üdülési szolgáltatások árainak csökkenése okozott – jegyezte meg a jegybank elemzése.
