A gazdaságok leállása lehet a nyugati klímapolitika következménye

A klímaváltozás ügyét nem lehet kizárólag politikai szempontok szerint megközelíteni, a szakmai hozzáállás mellőzése a gazdaságok leállásával fenyegethet – erről beszélt a Mediaworks Hírcentrumának Gion Gábor. A pénzügyekért felelős államtitkár szerint kulcsfontosságú az észszerűség, ennek ellenére a klímaváltozás körül túl nagy a politikai zaj.

Berlin weather Fotó: PHILIPP ZNIDAR

Fontos gazdaságdiplomáciai eseménynek is nevezhető, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tesz Magyarországon a 38 fejlett államot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közelmúltban kinevezett új főtitkára, Mathias Cormann. – A főtitkár érkezése kiváló alkalom arra, hogy a magyar kormányzat kifejtse álláspontját az előttünk álló legfontosabb kérdésekben, egyúttal tájékozódjon a folyamatokról – mondta a Mediaworks Hírcentrumának érdeklődésére Gion Gábor.

A pénzügyekért felelős államtitkár a találkozó apropóján a közeljövő gazdasági kihívásairól beszélt. Úgy vélte, a gazdasági újraindítás után az egyik legfontosabb kérdés a klímaváltozás ügye és az, hogy a világgazdaság miképpen térhet át a szén-dioxid-semleges működésre.

Itt kulcsfontosságú szempont az észszerűség, a témában ugyanis jelenleg túl nagy a politikai zaj. Nyugaton erős hajlandóság mutatkozik arra, hogy ez ügyben a szakmai, mérnöki érvek helyett a politikai sugalmazások szerint döntsenek el szakkérdéseket. Az ilyen hozzáállás ugyanakkor káros lehet, veszélybe sodorhatja az ellátásbiztonságot, s ezzel a gazdaságok működését is

– fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, a klímakérdés mellett foglalkozni kell a koronavírus-járvány következményeivel, a digitalizáció felgyorsításának lehetőségeivel és azzal, hogy a kisvállalkozások a mostaninál termelékenyebbé válhassanak.

– Ezekről a felvetésekről nemcsak Magyarországon vagy az Európai Unióban gondolkodnak sokat a döntéshozók, hanem szinte a világ minden pontján. A kérdésekben tehát semmi újszerű vagy speciális nincs, ezért is nem mindegy, hogy milyen módon közelítünk hozzájuk – mondta Gion Gábor. Az OECD – melynek Magyarország éppen idén 25 éve teljes jogú tagja – szakmai szempontok szerint, politikamentesen végzi munkáját, fő feladata pedig, hogy tanácsokkal, elemzésekkel segítse tagjai­nak fejlődését. – Manapság nagyon is díjazható az objektív szemlélet – jegyezte meg az államtitkár, majd arra utalt, hogy az elmúlt években hazánk az Euró­pai Unió­tól a legfontosabb szakmai kérdésekben is sokszor csak politikailag átfűtött kritikákat kapott.

Az ilyen megjegyzésekkel nehéz mit kezdeni, gazdaságpolitikát biztosan nem lehet rájuk alapozni. Ehhez képest az OECD-ben szakmai vita zajlik a terítékre kerülő kérdésekről, az eszmecserében pedig minden szereplő megkapja a neki kijáró tiszteletet

– fogalmazott Gion Gábor, majd minderre példaként felhozta a globális minimumadó ügyét. Az új szabályrendszer kialakításának gondolata az OECD-ben merült fel, ám a kezdeti elképzeléssel Magyarország nem értett egyet.

Előterjesztettük javaslatainkat, s azzal érveltünk, hogy olyan szabályozás kell, amely hatékony lehet a nemzetközi adóeltitkolás ellen, de nem sújtja azokat a területeket, ahol tényleges gazdasági tevékenység folyik. Érveinket elfogadták, sikert értünk el a szakmai küzdelemben, így nem kell megemelnünk a kilencszázalékos társasági adónkat

– mondta az államtitkár. – Ebben pedig – folytatta – nagy szerepe volt annak is, hogy az elmúlt tíz évben komoly eredményeket tudott felmutatni a magyar gazdaságpolitika. Aki pedig sikeres, annak politikamentes, szakmai fórumon adnak a szavára.

Borítókép: a nap színezi narancssárgára a kéményből felszálló füstöt Berlin felett (Fotó: DPA/Philipp Znidar)